A Magyar Menedék Könyvesház ajánlója. A termékek megrendelhetők a linken vagy személyesen a budapesti boltjukban.
Magyar szentek és hősök a nagyvilágban
Gyermekkorom óta sokat foglalkozom a történelemmel, bár orvos vagyok. Régen azt mondták, hogy Párizs Európa fővárosa. Ez bizonyára igaz, mert a legtöbb magyar vonatkozású emléket itt és Franciaországban találtam, könyvem nagyobb részében ezeket az emlékeket ismertetem...
Családi indíttatásra két névtelen hős életútját vázolom az I. és II. világháborúból, hogy sorsuk, életútjuk ne merüljön feledésbe. Pécsi lévén foglalkoztam a minden magyar szívében élő Kőrösi Csoma Sándor úti céljával, mivel hazánkban állított öt szobra közül egy monumentális alkotás városunkban van...
Az Appendix / Függelék részben csodálatos, archaikus magyar anyanyelvünk és népdalaink néhány vonatkozásáról találhat adatot az olvasó.”
*
Ebben a történelmi útikönyvben foglaltak az alábbi TARTALOM szerint követhetők nyomon:
BEVEZETŐ
MAGYAR SZENTEK ÉS HŐSÖK
• I. Hun és magyar lódobogás frankföldön;
• II. Skóciai Szent Margit, az Árpád - házi királylány;
• III. Árpád - házi Szent Erzsébet - emlékek Franciaországban;
• IV. Magyarországi Klemencia sírszobra a St. Denis - bazikikában (Párizs);
• V. Endre herceg sírja a nápolyi dómban és az Aacheni Magyar Kápolna;
• VI. II Rákóczi Ferenc vezérlő fejedelem bujdosása: Grosbois (Franciaország);
• VII. Kőrösi Csoma Sándor célja: Shambala;
• VIII. A győri csata és a pécsi francia emlékmű;
• IX. Kossuth Lajos pátense a Szabadkőműves Múzeumban (Párizs);
• X: Orbán Balázs és Victor Hugó találkozása Guersey - szigetén;
• XI. Gróf teleki Blanka sírja a régi Montparnasse termében (Párizs);
• XII. Magyar vonatkozású emlékhelyek Lourdes - ban;
• XIII. Antall József emléktábla Párizsban;
• XIV. Nagy Imre magyar miniszterelnök virtuális sírja a párizsi Pére Lachaise temetőben;
• XV. Irán nomádjai, a türkök Maztandaran - tartományban;
KORUNK NÉVTELEN HŐSEI
• XVI. Egy fénykép margójára: Bilek, montenegrói csata;
• XVII. Hadifogolysors Jelabugában a II. világháború után (Szovjetunió);
APPENDIX
• XVIII. Az archaikus magyar nyelv bizonyítéka, a Halotti beszéd;
• XIX. Ókori hagyományok lenyomatai a magyarságban;
• XX. Dr. Borbula Ida néhány szófejtése;
• XXI. Az archaikus népi emlékezet bizonyítékai a népdalok (két példa);
IRODALOM
Ősemberek - ősmagyarok - Hóman Bálint
Ez a kötet Hóman Bálint utolsó, poszthumusz művének új, szöveghű kiadása, a szerző kézirata alapján. A mű részletesen szól a különféle európai népek kialakulásáról, s a magyarság őstörténetéről, vándorlásáról.
A kötetben foglaltak az alábbi TARTALOM szerint követhetők nyomon:
BEVEZETÉS
Történetalkotó tényezők;
• 1. EMBERFAJTÁK;
• 2. ŐSMŰVELTSÉG;
• 3. FAJTÁK OSZLÁSA, NÉPEK VÁNDORLÁSA;
• 4. A MAGYAROK EREDETE ÉS ŐSHAZÁJA;
• 5. AZ ŐSMAGYAROK VÁNDORLÁSAI ÉS RÉGI ÉLETTÁRSAI;
IRODALOM - TÁBLÁZATOK;
Papp Lajos - Gyógyító gondolatok
Az Olvasó Papp Lajos szívsebész professzor gyógyító gondolatainak gyűjteményét tartja a kezében. Bevallása szerint a kötete hitvallás, amelyet kapaszkodónak szán a Kárpát-haza minden magyarjának. Gyógyító gondolatokat indít felénk, hiszen sokáig szívsebészként működve gyógyította a testünket, most már azonban holisztikus módon, szívet-lelket, az egész embert gyógyítva közelít hozzánk.
Az egész nemzetnek gyógyulnia kell, tudja jól, s ennek érdekében nem kímél fáradságot és időt. Ahol személyesen jelen kell lennie, ott megjelenik, előad nekünk, zarándokol velünk.
Ebben a kötetben a gondolataival járja körül a csendet, a lélek békéjét, az isteni tudást, amelyet mi földi emberek megközelíteni sem tudunk, az élet szentségét, a család fontosságát, a magyar gyökereinket, a szakrális orvoslás feladatait. S mindezt áthatja az ember- és hazaszeretet, hitének és szolgálatának hiteles szavakba öntése.
Kádár vitéz útja
Kádár vitéz, vagy Kádár István magyar katonatiszt volt, akit az Erdélyt és Kelet-Magyarországot dúló tatár seregekkel szembeni önfeláldozása a görög Leonidaszhoz hasonló népi hőssé tett.
Kádár Mihályt és fiát, Istvánt II. Rákóczi György erdélyi fejedelem rendelte a törökdúlás idején a borosjenői végvár védelmére. Mindketten helytálltak és 1651. február 16-án a fejedelem Gyulafehérvárott címeres nemesi levelet adományozott nekik, a „borosjenői” előnévvel. A legenda szerint az apa egyetlen kardcsapással szelte le egy török pasa karját. A családi címerben ezért szerepel egy vállban levágott, kardot tartó kar. A nemesi levél már strenuus, azaz vitéz néven említi őket, ami azt jelzi, hogy már korábban kiváltságos helyzetűek voltak...
*
A szerző, Kocsis Csaba igen alapos, több mint egy évtizedes gyűjtőmunkával párhuzamosan írta meg „Kádár vitéz útja” című alkotását. Az eredmény egy olyan mű lett, amelyben úgy kelnek életre a több évszázaddal ezelőtti események, hogy egyrészt lebilincselik az olvasót, másrészt pedig hitelesen adják vissza a bemutatott kor hangulatát, eseményeit, életmódját, küzdelmeit, szenvedéseit, konfliktusait és természetesen az örömeit.
Székelyföld - Legendák világa 2013
Végre ismét olvasható az eddigi legaprólékosabb, legnagyobb terjedelmű székelyföldi legendagyűjtemény.
A könyv eredeti ára az előző kiadásban 6990 Ft volt, azonban Könyvesházunk támogatásával több év után nemcsak hogy újra megjelent, hanem lényegesebben olcsóbban juthat el az olvasókhoz. A könyv minden oldala színes műnyomott, így tehát kifejezetten jelképesnek is mondható az ára.
Pataki János a Székelyföldön faluról falura haladva gyűjtötte össze az adott területhez tartozó legendákat, hogy végül egy egész kötetet szerkesszen belőlük, ezzel is megőrizve őket a jövő nemzedékeinek. A könyvet ámulatba ejtő képekkel teszi minden idők egyik legértékesebb székelyföldi irodalmi alkotásává. Minden erdélyi tájakat járó nélkülözhetetlen útitársa!