Mi zajlik Görögországban tulajdonképpen? Hetek, sőt, hónapok óta ez tartja izgalomban a politikai és gazdasági hírek mögé néző európai gondolkodót.
A hazánkba érkező hírek szerint Görögország ugyanolyan válsággal küzd, mint amilyet Magyarország kénytelen túlélni. Mint az elmúlt héten olvashattuk, hazánk gyilkosságokban is masszívan érintett kormányfője, Bajnai Gordon azt tanácsolta a görögöknek, hogy vezessenek be megszorító intézkedéseket, és akkor minden jó lesz.
Azt persze minden magára valamit is adó gondolkodó tudja, hogy amit mi látunk, hallunk és ismerünk a görög helyzetről és úgy általában a világgazdaságról, köszönőviszonyban sincs a valósággal, illetve legjobb esetben is csak egy nagyon sovány szeletét képezi annak.
Görögországban emelni készülnek a nyugdíjkorhatárt, meg kívánják reformálni az adórendszert, ami alatt ott is csak a jó öreg adóemelést értik. Szó van még a bérek befagyasztásáról, a nyugdíjalapok átszervezéséről – itt 30 milliárd euró sorsáról beszélünk –, illetve egy sor olyan intézkedés bevezetéséről, amit mi, magyarok sajnos nagyon is jól ismerünk.
Ám fel kell tennünk a kérdést, vajon tényleg „csak” ennyi a görög dráma lényege?
Nos, mint a Kopp-Verlag nevű német tényfeltáró portál kiderítette, korántsem ennyiről van szó. Amint az Udo Ulfkotte riportjából kiderül, sokkal inkább a világkormány felépítését célzó kísérleti telepként kell Görögországra tekintenünk, ahol a közeljövő totális pénzügyi ellenőrzésnek módszereit próbálják ki Szókratész mit sem sejtő utódain.
Lássunk néhány példát, ezek közül először is a jéghegy csúcsának számító kifizetésekről szóló törvény módosítását. Görögországban 2011. január elsejétől bűncselekménynek számít, ha 1500 eurónál nagyobb összeget készpénzben fizetnek ki. Azaz a banki átutalás és a többi ezzel kapcsolatos szolgáltatások árát vagy így vagy úgy, de a görögök fizetik meg. Ezzel párhuzamosan bevezetésre kerül a „luxusadó”, amelyet az aranyra és a különböző egyéb nemesfémekre vetnek ki. Ezeket az intézkedéseket a görög kormány el is fogadta, ám amiről tárgyalnak, mint jövő évi terv, az az igazán érdekes.
A hírek szerint 2011. január elsejétől a készpénzfizetés majdhogynem teljesen megszűnik. A baloldali - mi más lehetne? - kormányfő, Georgiosz Papandreu ez év februárjában jelentette be, hogy jövő évtől kezdődően még szigorúbb és még inkább mélyreható „reformokat” vezetnek be. Az említett készpénz-korlátozáson kívül, ami majdhogynem az említett eszköz teljes megszűnéséhez vezet, a görögöknek meg kell őrizniük az év során végzett vásárlásaikról az adószámmal ellátott számláikat, majd, ha ezek nem érik el az éves jövedelem 30%-kát, akkor az adókulcs 10%-val egyenértékű büntetőadót vetnek ki. Ugyanakkor minden görögnek és minden cégnek bankszámlákat kell nyitnia, minden átutalást az adóbevallásig az adóhivatalok másolatként megőriznek. A háromezer eurót meghaladó számlákat papíron többé nem ismernek el, ha arról nincs elektronikusan tárolt – és minősített – verzió.
Könnyen kikövetkeztethető: ezzel megszületik a virtuális pénz, amely értelemszerűen maga mögött tudhatja a bankok és „gazdasági szakemberek” támogatását, így könnyen megjósolható, hogy a nemzeti valuták – az euróval együtt – vészesen leértékelődhetnek. A Kopp-Verlag riportere keserűen jegyzi meg, hogy a német sajtó valahogy nem szentel túl nagy teret ezeknek a híreknek. Vigasztalásul tegyük hozzá, a magyarországi sajtó sem siet utánajárni, hogy mi is készül itt.
A hírek szerint Görögországot követően Spanyolországban, Portugáliában és Hollandiában, és aztán az összes EU-tagállamban is hasonló intézkedésekre lehet számítani. Aki pedig mégis azt hinné, hogy mindez oly messze van tőlünk és hazánkat nem érinti, annak üzenjük: nemcsak téved, de az ébredés nagyon keserű lesz számára.
A jövő Európájának egyik kérdése: ismétli-e magát a történelem, és sikerül-e a trójai falóban becsempészni a totális diktatúrát a vén kontinens egész területére?
Florian Geyer - Kopp-Verlag nyomán
(A fordításért kiemelt köszönet az NS Frontnak)