Az Európai Unió gazdasága hosszan tartó stagnálás után és a kedvezőtlen környezet ellenére szerény növekedésnek indul 2024 végére, uniós szinten 0,9 százalékos, az euróövezetben pedig 0,8 százalékos GDP-növekedés várható - közölte az Európai Bizottság az őszi gazdasági előrejelzésében.

Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos a prognózist ismertetve elmondta: a gazdasági aktivitás az EU-ban jövőre 1,5 százalékra, az euróövezetben pedig 1,3 százalékra gyorsul, majd 2026-ban az unióban 1,8 százalék, az euróövezetben pedig 1,6 százalék várható.

Az euróövezet inflációja 2024-ben több mint felére csökken, a 2023-as 5,4 százalékról 2,4 százalékra, fokozatosan tovább mérséklődik 2,1 százalékra 2025-ben, majd 1,9 százalékra 2026-ban.

A foglalkoztatás növekedése és a reálbérek helyreállása továbbra is növelte a rendelkezésre álló jövedelmeket, de a háztartások fogyasztása korlátozott volt. A változatlanul magas megélhetési költségek és a szélsőséges sokkhatásoknak való kitettséget követő fokozott bizonytalanság arra késztették a háztartásokat, hogy jövedelmük egyre nagyobb részét takarítsák meg. A beruházások szintje elmaradt a várakozásoktól, és 2024 első felében a legtöbb tagállamban jelentős visszaesés következett be a legtöbb eszközkategóriában.

Mivel a bérek vásárlóereje fokozatosan helyreáll és csökkennek a kamatlábak, a fogyasztás várhatóan tovább fog bővülni. Az erős vállalati mérlegek, a helyreálló nyereségek és a javuló hitelfeltételek várhatóan a beruházások fellendülését fogják eredményezni. A koronavírus-járvány utáni helyreállítást segítő eszköz (RRF) és más uniós alapok ösztönözni fogják a közberuházásokat. Összességében a belső kereslet lesz a gazdasági növekedés motorja - húzták alá.

Emlékeztettek: 2022 vége felé dezinflációs folyamat vette kezdetét, amely annak ellenére folytatódik, hogy októberben az infláció – elsősorban az energiaárak hatására – enyhén emelkedett.

Az uniós munkaerőpiac 2024 első felében jól tartotta magát, és várhatóan továbbra is erős marad. Az EU-ban várhatóan tovább növekszik a foglalkoztatás, noha lassabb ütemben. A növekedés mértéke a 2024-es 0,8 százalékkal szemben 2026-ban 0,5 százalék lesz. Az uniós munkanélküliségi ráta októberben 5,9 százalékos történelmi mélypontot ért el. A munkanélküliségi ráta várhatóan uniós szinten az idén 6,1 százalék lesz, majd tovább csökken, 2025-ben és 2026-ban eléri az 5,9 százalékot.

Mivel számos tagállam igyekszik csökkenteni a költségvetési hiányt, az EU költségvetési hiánya 2024-ben várhatóan mintegy 0,4 százalékponttal a GDP 3,1 százalékára, 2025-ben pedig 3 százalékára esik vissza. A pozitív gazdasági lendületnek köszönhetően 2026-ban a hiány eléri a 2,9 százalékot.

A jelentés kiemelte: fokozódott a bizonytalanság, és nőttek a gazdasági kilátásokat övező lefelé mutató kockázatok. Oroszország Ukrajna elleni háborúja, valamint a közel-keleti konfliktus fokozza a geopolitikai és az energiabiztonságot fenyegető kockázatokat. A kereskedelmi partnerek protekcionista intézkedéseinek további bővítése felboríthatja a globális kereskedelmet, ami hatással lehet az EU gazdaságára is.

Az unión belüli helyzetet illetően a politikai bizonytalanság és a feldolgozóipari strukturális kihívások a versenyképesség további romlását eredményezhetik, és nehezíthetik a növekedést, valamint a munkaerőpiac helyzetét. Emellett a helyreállítási eszköz végrehajtásának késedelme vagy a költségvetési konszolidáció vártnál erősebb hatása még inkább visszafoghatja a növekedés újraindítását.

Az Európai Bizottság őszi gazdasági előjelzése szerint Magyarországon a GDP növekedése 2025-ben 1,8 százalékra, 2026-ban pedig 3,1 százalékra emelkedik. A növekedés fő hajtóereje a fogyasztás lesz. Az export és a beruházások pedig ezzel egyidőben a kereskedelmi partnerek mérsékelt növekedése miatt fokozatosabban bővülnek.

Az inflációs nyomás a növekvő kereslet, valamint a 2023 decemberében bevezetett 15 százalékos minimálbér-emelés és a nemzeti fizetőeszköz leértékelődése miatt továbbra is erős marad. Az államháztartási hiány idén szintén magas marad, majd fokozatosan csökken.

Noha a növekvő kereslet ösztönözni fogja a beruházásokat, a bizonytalanságok - különösen az autóipar jövője körül - várhatóan rontják a beruházási szinteket. A belföldi kereslet élénkülése 2025-ben várhatóan fokozza az importot, csökkentve a folyó fizetési mérleg többletét. A kockázatok között szerepel az autóipari kereslet gyengesége és a kereskedelmi feltételek romlása, amelyek negatívan befolyásolhatják a növekedést és a mérleg egyensúlyát. Emellett az expanzív költségvetési politikák és a bérnyomás fenntarthatják az inflációt és gyengíthetik a versenyképességet - jegyezték meg.

Ami a munkaerőpiacot illeti, a munkaerő-kereslet fellendül, a munkanélküliségi ráta várhatóan csökkenni fog. A HICP-infláció az előrejelzések szerint tovább csökken, a 2024-es 3,8 százalékról 2025-ben 3,6, 2026-ban pedig 3,2 százalékra.

A költségvetési hiány az előrejelzés szerint a tavalyi éves 6,7 százalékról 2024-re a GDP 5,4 százalékára csökken. Ez főként a közműszolgáltatóknak a szabályozott energiaárakból származó veszteségei fedezésére nyújtott alacsonyabb támogatásoknak, az állami beruházások elhalasztásának és az adóbevételek mérsékelt fellendülésének köszönhető - olvasható a jelentésben. A hiány az előrejelzések szerint tovább csökken, 2025-ben a GDP 4,6, 2026-ban pedig 4,1 százalékára.

(MTI)