Sikeresen leszállt a Mars felszínére hétfőn a Curiosity (Kíváncsiság) marsjáró - jelentette be az amerikai űrhivatal.
A kaliforniai Pasadenában, a NASA bolygókutató részlegében megerősítették, hogy a robot greenwichi idő (Greenwich Mean Time) szerint 5 óra 31 perckor - közép-európai idő szerint 7 óra 31 perckor - landolt. A robot leszállóhelye - a Gale-kráter - közvetlen környezetében azt vizsgálja majd, hogy létezhettek-e a Marson mikrobiális életformák kifejlődését lehetővé tévő feltételek.
A Curiosity a tervek szerint két évig kutat majd az élet nyomai után a Marson. Ez a legdrágább és műszakilag a legkifinomultabb vállalkozás, amelyet a Mars kutatására elterveztek. A NASA szakértői szerint az egész műveletet nagy pontossággal hajtották végre. A Curiosity már elküldte a Földre az első képeket, ezen látható volt a marsjáró árnyéka a vörös bolygón, továbbá kerekei is. Az irányítóközpont munkatársai egymást ölelgették a sikeres landolás után.
A marsjáró 2011. november 26-án startolt a Földről. Ez volt az amerikai űrhivatal által végrehajtott hetedik sikeres landolás a Marson, számos korábbi amerikai próbálkozás, illetve más ország leszállási kísérlete nem volt eredményes. A NASA-nál igen látványos, és mint kiderült, sikeres eljárást dolgoztak ki a landolásra. A tervezett leszállás előtt hét perccel a fedélzeti számítógépek bekapcsolták a fékezőrakétákat, és az űreszköz sebességét az óránkénti 20 ezer kilométerről óránkénti 3,6 kilométerre csökkentették. Ezt követően a fékezőrakétákkal ellátott platform, illetve egy "égi daru" fokozatosan közelített a felszín felé. A művelet alatt a marsjáró kábeleken lógott, majd ezek is kioldódtak, mihelyt az űreszköz talajt ért. Ezután a platform távolabbra repült, majd becsapódott a talajba. A Curiosity "életre kelt", és elkezdett képeket készíteni a környezetéről.
John Grunsfeld, a NASA tudományos programjának helyettes vezetője arra mutatott rá, hogy a Curiosity az amerikai űrügynökség eddigi legbonyolultabb robotküldetése. A csaknem egytonnás marsjáró landolásához speciális égi darut, fékezőrakétákkal ellátott platformot konstruáltak.
A NASA 1970-es években indított és mikrobák gyűjtésére kitalált Viking-missziójával szemben az új szerkezet - hivatalos nevén a Mars Science Laboratory - olyan pontok után kutat majd a bolygón, amelyek egykor alkalmasak lehettek az életre és megőrizték ennek nyomát.
A Curiosity elsődlegesen geológiai expedíció - hangsúlyozta a küldetés egyik vezető tudósa, John Grotzinger, a Kaliforniai Műszaki Egyetem, a Caltech geológusa.
Tudósok feltételezése szerint Gale-kráter 3,5-3,8 milliárd évvel ezelőtt jött létre, amikor a Mars, a Föld és a Naprendszer többi bolygója rendszeres "meteortámadásoknak" volt kitéve. A Gale-kráter legnagyobb érdekessége nem a képződmény 154 kilométeres gödre, hanem az az öt kilométeres törmelékhegy, amely a kráter talajából emelkedik ki. Szakértők úgy vélik, a törmelék a krátert egykor megtöltő üledékből van. Remények szerint ennek vizsgálatával a Curiosity segít felfejteni a Mars geológiai történetét.
Korábbi küldetések révén a tudósok feltételezik, hogy a bolygó egykor melegebb és nedvesebb volt a ma hideg és száraz sivatagos égitestnél. A Marson szolgáló felfedező járművek - ma már csak a Spirit - találtak olyan ásványokat, amelyek a Földön csak víz révén képződhetnek.
(MTI nyomán)