Az Egyesült Nemzetek Szervezetének a palesztinok emberi jogainak vizsgálatával megbízott képviselője kimondta az igazságot: a nemzetközi közösség segédkezet nyújt Izraelnek a megszállt területeken folytatott politikája végrehajtásához. Richard Falk nem rejtette véka alá az izraeli apartheid rendszerrel kapcsolatos lesújtó véleményét sem. Az „antiszemitizmus” megbocsáthatatlan „bűnébe” eső diplomata mindezek után sok jóra nem számíthat.

Richard Falk „gyűlöletkeltésre” alkalmas kijelentéseit az ENSZ Emberjogi Tanácsának Genfben tartott hétfői ülését követő sajtóértekezleten tette. A diplomata mindamellett óvatosan fogalmazott: "A nemzetközi közösség elősegíti – talán akaratlanul – annak a folyamatnak az előrehaladását, amely nem fog igazságot szolgáltatni a konfliktusban szerepet játszó népeknek” – jelentette ki a ciszjordániai és kelet-jeruzsálemi illegális izraeli telepek építésére utalva. A valóságban persze a „nemzetközi közösségnek” nevezett Izrael és nyugati csatlósai tudatosan nyújtanak támogatást a zsidó állam terjeszkedéséhez. Falk hozzátette még, hogy a megszállt Ciszjordániában a palesztinokat nem védik az izraeli törvények, és lényegében az apartheid – vagyis faji megkülönböztetésen alapuló – rendszert idézi az a mód, ahogyan a zsidó állam a palesztinokkal bánik.

"Úgy gondolom, el kell kezdeni végre néven nevezni a dolgokat” – mondott ki egy újabb nagy igazságot a diplomata. Falk éles kritikával illette az egykori brit miniszterelnököt, Tony Blairt, az úgynevezett közel-keleti qvartett „békeközvetítőjét”. A „békefolyamat” sokkal inkább „trükk, semmint az a folyamat, amely a probléma békés megoldásához vezet” – jelentette ki.

Az ENSZ-diplomata az ENSZ Emberjogi Tanácsa elé terjesztett jelentésében kifejezte aggodalmát a palesztinok bírósági ítélet nélküli letartóztatásával és fogva tartásával, az illegális telepek építésével és az izraeli telepesek erőszakos akcióival kapcsolatban.

2010 szeptemberében megszakadtak a tárgyalások a Palesztin Hatóság és Izrael között, miután a zsidó állam nem volt hajlandó meghosszabbítani a megszállt területeken zajló illegális építkezések folytatására korábban meghirdetett, 10 hónapra érvényes moratóriumot. (Mely időszak alatt sem függesztették föl teljes mértékben az építkezéseket.)

Az 1967-ben megszállt Ciszjordániában és Kelet-Jeruzsálemben közel félmillió zsidó él, több mint száz településen. Számuk az úgynevezett „békefolyamat” kezdete (vagyis 1991) óta több százezer fővel nőtt. A nemzetközi jog értelmében az összes ciszjordániai zsidó telep törvénytelen, hiszen a megszálló hatalomnak tilos az uralma alatt álló területekre a saját etnikumához tartozó személyeket letelepíteni.

Perge Ottó - Presstv nyomán