A magyar és lengyel EU-elnökséget értékelték egy varsói tudományos konferencián. A tanácskozás résztvevői szerint az összkép vegyes.
A magyar és lengyel EU-elnökség a szűk mozgásteret viszonylag jól kihasználta nemzeti érdekeinek a prioritásokon keresztül történő érvényesítésére, de az Európa jövőjéről zajló kulcsfontosságú vitából kimaradt, és nem használta ki az esélyt, hogy bemutassa vízióját Európáról - állapították meg a két elnökséget értékelő nemzetközi tudományos konferencia előadói csütörtökön Varsóban.
A Lengyelország és Magyarország az Európai Unióban - együttműködés vagy vetélkedés című konferenciát a Varsói Egyetem újságírói és politikatudományi tanszéke rendezte a varsói Magyar Kulturális Intézettel karöltve. Stier Gábor, a Magyar Nemzet külpolitikai rovatvezetője a magyar sajtó Lengyelország-képéről beszélt a két egymást követő EU-elnökség évében, Simon János politológus pedig a magyar médiatörvényt ismertette. Lengyel részről Dominika Rafalska a lengyel hetilapokban a magyar elnökség idején megjelenő Magyarország-képet mutatta be, míg a lengyel sajtótörvényről Jacek Sobczak tartott előadást.
A konferencián elhangzott, hogy míg a magyar sajtó Lengyelország-képe egyértelműen pozitív, a lengyel hetilapok inkább sötét színekkel ábrázolják a magyar eseményeket, pesszimista képet rajzolnak Magyarországról. Többségük bírálja Orbán Viktor miniszterelnököt, bár inkább a módszereit vitatják, ezek keltenek aggodalmat. Általában inkább baloldali vagy a kormánnyal szembenálló magyar szakértőket szólaltatnak meg. Ezzel szemben a magyar sajtó egy részében Lengyelország a globális válság időszakában afféle "bezzeg-ország" lett. Sokan lengyel példákra hivatkoznak, lengyel recepteket keresnek a magyar bajokra. Gondot jelent, hogy a magyar sajtó Lengyelország-képe még mindig inkább a múltból táplálkozik, kevéssé ismeri a modern Lengyelországot.
Lengyelországban még mindig az 1984-ben elfogadott, sok szempontból elavult sajtótörvény van érvényben, és bár számos tervezet készült, egyiknek sem volt esélye a megvalósításra, mert a sajtó nagy része nem akar változást. Attól tart, hogy egy új törvény csak rosszabb, korlátozóbb lehet a jelenleginél. Elhangzott, hogy az újságíró társadalom veszített a rendszerváltozással, egzisztenciális bizonytalanságban él.
Az előadásokat élénk pódiumvita követte, amelyben megfogalmazódott, hogy a most formálódó új Európa távolodik a közép-európai térségtől, amelyet marginalizáció fenyeget. A térség csak szorosabb együttműködéssel tudná az érdekeit jobban képviselni. Ennek eszköze lehetne például egy közös közép-európai bank, egy közös tőzsde, és szükség lenne közös közép-európai agrárpolitikára is.
(MTI)