Jól ismerjük a dán helyzetet, ahol a kisebbségi kormány gyakorlatilag az őket támogató szélsőjobbos formáció segítségével képes (csak) kormányozni. Ahogy a kormányalakítási tárgyalásokat vezető finn Kokoomusnak sem az baja az ottani Jobbikkal, hogy cigánylincselő (lásd EZT), hanem az, hogy kőkeményen le akarja állítani a lusta déli euro-országok (görögök, portugálok, plusz a jövőben várhatóan a spanyolok és olaszok) mindennemű segítését. („Magyar”országon mindez pont fordítva lenne – nálunk a mai napig a fő, a sajtóban állandóan felemlegetett Jobbik-ellenes „ütőkártya” Sneider állítólagos múltja.)

Nos, a helyzet Európában máshol is hasonló, amely azt mutatja, mennyire álszent és hazug a Jobbikon kívül minden párt azon „érve”, hogy azonnal kicsinálna bennünket az EU, ha itt netán kormányerővé avanzsálna a Jobbik. Az az EU, ahol számos országban kvázi vagy éppenséggel valós kormánypárt a radikális / szélsőjobb? Az, ahol a Jobbik terveinél, ötleteinél sokkal durvábban bánnak (elüldözés, se ki, se be táborok, állampolgárságtól való megfosztás, helikopteres cigányvadászok stb.) az orkokkal?

Nézzük pl. Bulgáriát. Az ottani Jobbik cigány/muzulmánellenes fellépéséről már számtalan cikkünkben tudósítottunk (lásd pl. EZT és EZT). Az alább az első függelékben idézett, keddi Népszabadság-cikkből egyenesen kiderül, hogy arrafelé (is) kvázi kormányon van a helyi cigány- és muzlimverő Jobbik, és hogy az ottani jobbközép kormány úgy int be a deviáns kisebbségek pofátlan követelőzésének, ahogy csak tud. Úgy látszik, nekik szabad. Érdekes, az EU nem szirénázik, nem zárja ki az országot – vajon miért?

Van azonban tovább is! Szintén eheti hír (lásd a 2. függeléket), hogy a holland radikális jobboldal vezérét, Geert Wilderst valószínűleg felmentik. Nem, nem ítélik el, ahogy azt Cigányisztánban tennék – még a liberalizmus „mintaországának” népe (akiket személy szerint – nagypofájúságuk és bennünket, kelet-európai népeket lenézésük miatt – amúgy egyáltalán nem kedvelek, de ez legyen egyéni szociális probléma) is van annyira különb tőlünk, hogy felmentik a saját jövőjük védelmezőit. Igen, Európában ez így megy, csak nálunk kötelező szeretni a nyíltan az életünkre törő cigányokat, az Emberiség Pestisét, és egyedül nálunk „nem szabad” nemzeti erőkre szavazni.

Első függelék: a bolgár cikk:

A bolgár szélsőjobboldal a muzulmánokra támadt
Egyelőre patthelyzet van a szófiai mecsetháborúban. Május 20-a óta tart a bolgár főváros egyetlen muzulmán imahelye körüli csetepaté.

Ekkor a szélsőjobboldali nacionalista Ataka párt emberei megtámadták a 16. században épített Banja basi dzsámi előtt imádkozó hívőket. A következő pénteki imanapon is folytatódott a harc: a nacionalista párt emberei megafonokat helyeztek el, hogy ezzel nyomják el a dzsámiból közvetített muzulmán istentiszteletet és prédikációt.

A bolgár fővárosban ez az egyetlen működő dzsámi, amelyet műemlék jellege miatt sem lehet bővíteni. Az incidensről vita folyt a bolgár nemzetgyűlésben az Ataka képviselői és a muzulmánok érdekeit képviselő Jogokért és Szabadságért Mozgalom (DPSZ) között. A vitában egyebek között felgyújtott imaszőnyegeket mutattak fel. Az Ataka elnöke Volen Sziderov azt állította a parlamenti vitában, hogy a fővárosi dzsámiban olyan személyek gyülekeznek, akik „érdekesek a kémelhárítás szempontjából”.  A DPSZ alelnöke szerint a szófiai hatóságok késlelkednek a mecsetépítési engedély kiadásával. Erre a város polgármestere azzal válaszolt, hogy, ő ilyen kérelmet még nem kapott.  A konfliktust most azzal akarják enyhíteni, hogy a pénteki imanapkor már nem lesz a dzsáminál külső hangfal, s a kerítésen túl nem lesznek imádkozó hívők. Állítólag felgyorsítják az újabb imahely engedélezését is.

Az Ataka fontos nem formális koalíciós partnere a kisebbségben kormányzó jobbközép GERB pártnak. Ezért Bojko Boriszov miniszterelnök kormánya gyakorlatilag elnézi akcióikat. Az Ataka pedig a török- és cigányellenes gyűlöletre építi politikai létezését. Az incidensről nyilatkozott Szimeon Szakszkoburggotszki korábbi miniszterelnök, az utolsó bolgár cár is. Azt mondta, hogy az eset „szégyenletes és a totalitárius rendszerekre emlékeztet.” Arra is hivatkozott, hogy a kommunizmus utolsó éveiben a bolgár kommunista rendszer erőszakkal kényszerítette a muzulmán bolgárokat, törököket és cigányokat nevük megváltoztatására és vallásuk elhagyására.”

Második függelék: a holland cikk:

Jogában áll gyűlölni az iszlámot?
Nagy valószínűséggel felmentéssel végződik a szélsőséges iszlámellenes nézeteiről ismert Geert Wilders pere Hollandiában.

A harmadik legnagyobb holland párt, a Szabadságpárt (PVV) elnökét, egyben parlamenti frakcióvezetőjét muzulmánok és nem nyugati bevándorlók elleni, többrendbeli gyűlöletszítással vádolják. A vádpontok közé sorolják, hogy a Koránt Hitler Mein Kampfjához hasonlította.

Legutóbbi észak-amerikai útja során Wilders azt hangoztatta: az iszlám olyan fenyegetést jelent a nyugati társadalmakra, mint egykor a fasizmus vagy a kommunizmus. Az amszterdami per utolsó szakaszában Wilders a gyűlölet és a rombolás ideológiájának nevezte az iszlámot. A felmentést azért valószínűsítik, mert az ügyészség is kételkedik a 47 éves politikus bűnösségében. A nyolc hónapja tartó per megfigyelők szerint alapvetően a szólásszabadság határainak feszegetéséről szól: arról, hogy bármilyen vallás és annak jelképeinek – akár igen durva hangvételű – bírálata felfogható-e a hívőkkel szembeni inzultusként.

Wilders a múlt szerdán felmentést kért az amszterdami bíróságon. Senkit nem bátorítok gyűlöletbeszédre, és senkit nem bátorítok diszkriminációra sem – hangoztatta a politikus. A bíróság június 23-án hirdet ítéletet ügyében.
(NOL)