Első alkalommal tárgyaltak egymással vasárnap a hatalom és az ellenzék képviselői azóta, hogy január 25-én tiltakozó mozgalom indult Kairóban Hoszni Mubarak egyiptomi elnök lemondatására, és a megbeszélésen jelen volt az elvben betiltott Muzulmán Testvériség is, amire évtizedek óta nem volt példa. Az események ilyetén alakulása némileg azon a szálon halad, amelyet Perge Ottó, a Kuruc.info publicistája megjósolt tanulmányában.

Sorban a bank előtt

Omar Szuleimán, akit Mubarak nevezett ki alelnöknek és ellenzéki tárgyalópartnerei egy bizottság felállításában egyeztek meg, amely március első hetéig kidolgozza „a megfelelő alkotmány- és törvénymódosításokat” – közölte Magdi Rádi kormányszóvivő. A testület tehát annak a törvényes módjait kutatja fel, hogy a küszöbönálló választások valóságos versenyt jelentsenek. Ellenzéki résztvevők arról számoltak be, hogy az alelnök elutasította azt az elvárást, hogy vegye át a hatalmat Mubarak elnöktől.

A találkozón megjelentek egyperces csenddel emlékeztek meg a tüntetések halálos áldozatairól. Az ENSZ-től származó, meg nem erősített hírek szerint mintegy 300-an vesztették életüket a tüntetők és a hatóságok, illetve az ellentüntetők összecsapásaiban. A kairói sajtó vasárnap 11 áldozat fényképét közölte. Egy 16 éves fiatal kivételével mind huszonévesek voltak.

Ami a megbeszéléseken részt vett erőket illeti, az elnök távozását követelő tüntetések mögött álló „egyes erők” voltak jelen, közöttük a Muzulmán Testvérek – tudható a szóvivő közléséből. Előzőleg két régi ellenzéki párt, a baloldali Nemzeti Haladó Tömörülés Pártja és a liberális Vafd párt jelezte, hogy kész kivenni a részét abból, amit a hatalom „nemzeti párbeszédnek” nevez.

A Muzulmán Testvériség szinte az utolsó pillanatig bizonytalannak mutatkozott abban, hogy a párbeszédben részt vegyen. Előbb elutasította a megjelenést, noha az egyébként betiltott mozgalmat is meghívta Omar Szuleimán, majd pedig ahhoz a feltételhez kötötte, hogy Mubarak előbb mondjon le. Végül letett erről a követelésről is.

Kairóban – kivéve az elnök lemondását követelő mozgalom központját, a belvárosi Tahrír teret – a kormány intézkedéseinek nyomán az élet kezd visszatérni megszokott medrébe. Városszerte úgyszólván egész napos csúcsforgalom zajlik, az ilyenkor szokásos autós tolakodással, dudálással, miután az emberek nagy része ismét visszatért munkahelyére. Hatalmas sorok állnak a bankokban, amelyek többsége vasárnap újra kinyitott.

(MTI)

Kuruc.info kommentár: A tüntetők kifáradni látszanak, az elvi szigort felülírja a köznép átlagos élet iránti egyre erősebb óhaja. Ma már kinyitottak a bankok is, a kairóiak sorban álltak, hogy pénzhez jussanak, vásároljanak. Ahogy az lenni szokott, a figyelem ilyenkor lankad, a tárgyalások mezébe bújt rendszerváltoztatás egyre szövevényesebbé, követhetetlenné válik. Egyiptom a legjobb úton van afelé, hogy, ha akart is rendszerváltást egyáltalán, a magyarországi példát kövesse. Azaz: rendszerkorrekció, reform és a hatalom kulcsszereplőinek örök változatlansága.

A Muzulmán Testvériség (MT) – saját butaságából, vagy külső befolyás hatására – elkövette azt a hibát, ami számára még akár végzetes is lehet. Táborát minden bizonnyal megosztja az a kérdés, hogy szükség volt leülnie a Mubárak-rezsimmel egy asztalhoz, vagy kitartóan követelni kellett volna az elnök távozását mindaddig, amíg el nem érik céljukat. A tárgyalásoknak pedig bármi is legyen az eredménye, az MT nem fog annyit elérni, hogy saját táborának „mérsékeltjeit” kielégíthesse, a radikálisabbak szemében pedig óhatatlanul árulóvá válik. A puha forradalom receptje, a kezdeti fellángolás után sikeresnek ígérkezik.