Gyakorlatilag nincs olyan nap, amikor a finn sajtó ne írna mozlimok (Finnország legnagyobb nem bennszülött etnikai csoportja; kb. négyszer-ötször többen vannak, mint a másik bűnözőcsoport, a cigány) által elkövetett bűncselekményekről. Számarányukat messze, nagyságrendekkel meghaladó mértékben bűnöznek.
Körükben különösen a finn lányok megerőszakolása dívik. Ahogy az most Turku-ban, az ország második legnagyobb városában történt, ahol egy mozlim (egyesek szerint koszovói albán) buszvezető megerőszakolta 17 éves áldozatát. (További infó + linkek ITT.) Máshol is nagyon hasonló a helyzet: a Helsinki-hez tartozó, így kifejezetten mozlimfertőzött Espoo-ban pl. az erőszakos közösülések min. 70%-át mozlim követi el (forrás a 20-23. oldalon; hozzá kommentár az általunk már bemutatott, igen korrekt, szélsőjobbos James Hirvisaari-tól ITT.)
De nemcsak ebben vezetnek a mozlimok, hanem az erőszakos rablásokban is. Nézzük pl. az ITTENI hírt, amely arról számol be, hogy szintén Turku-ban egy 17 éves finn lánytól hogyan rabolta el egy mozlim a kézitáskáját, a bőrkabátját és mellényét. A cikk külön nevesíti az elkövető származását (feltehetően a Közel-Keletről származó [„mahdollisesti alun perin lähi-idästä kotoisin oleva”]). Igen, Finnországban sokkal normálisabban viszonyulnak az elkövetők származásának közléséhez, mint nálunk, ahol a cigányt minden esetben(!) magyarnak hazudják, ha elkövető, a magyart pedig sokszor cigánynak, ha áldozat, pedig tudják, hogy az ilyenekkel csak még tovább hergelik a cigókat ellenünk, ami jól is látszik a fórumaik, blogjaik magyarok kiirtására felszólító címein, témáin is. Ahogy az pl. a Svájcban ámokot futó cigók esetében is történt (infó ITT).
Az ITTENI, szeptemberi, egy másik megerőszakolásról beszámoló cikk is egyértelműsíti a mozlim származást: „A nő szerint a külföldi származású [= a finn sajtóban mozlim] megfogta és a búzaföldön megerőszakolta” („Naisen mukaan ulkomaalaistaustainen epäilty oli käynyt häneen kiinni ja raiskannut hänet heinäpellossa.”).
Ne felejtsük el azt sem, hogy pont két hete egy iraki (mozlim) pizzériás felgyújtotta a Tampere főutcáján levő üzletét, hogy bezsebelhesse a biztosítást – és ebbe belehalt három ártatlan, a húszas éveikben járó finn. Ahogy azt sem, hogy a szintén muzulmán Ibrahim Shkupolli szűk egy éve öt(!) ártatlan finnt végzett ki azért, mert volt finn barátnője szakítani merészelt vele.
Ez egy gyilkos, ember alatti kultúra, amelynek semmi keresnivalója Európában. Biztos, hogy kellenek nekünk a mozlimok, a törökök, a koszovói albánok? Ugye, hogy nem? Elég nekünk a cigányság, akikkel szemben, félő, már csak a polgárháború marad – ha a Fidesz nem változtat radikálisan a születésszabályozás- és büntetéspolitikáján. Márpedig nem fog.
(Kuruc.info)
Olvasó: Kedves Kurucok!
November 1-étől Finnországban, Helsinkiben dolgozom. Svájc (és talán Norvégia) mellett ez is egy nemzeti (radikális?) mintaállam. Az egyik legfeltűnőbb jelenség, A BŰNÖZÉS szinte TELJES HIÁNYA!!! Ha vonattal jársz be dolgozni, nyugodtan otthagyhatod az állomáson a kerékpárodat lezáratlanul. Ha egy hét múlva térsz vissza, akkor is ott lesz. Ha bemégy a boltba vásárolni, akkor kint hagyhatod a bringát előtte, minden felszereléssel, senki nem nyúl hozzá. Az házak bejárati kapuja reggel 8-tól este kilencig nyitva van, bárki bejöhet, nem szokás betörni, sőt még benézni sem illik a kivilágított lakás ablakán, vagy akár a kertbe. A kocsikat nem törik fel, egyedül éjszaka nyugodtan sétálhatsz az utcán, nem lesz bajod. Éjjel a nők egyedül ki mernek menni futni, kutyát sétáltani az erdőbe, amelyet kivilágítanak.
A fentiek miatt abszolút nem számít rasszista kijelentésnek, hogy csak a külföldiek bűnöznek. Nincsenek sokan, alig van muszlim, néger, főleg oroszok vannak és kvalifikáltak, azaz van szakmájuk, dolgoznak. Ellenben, ha akár 1%-uk bűnöző, akkor az is kiemelkedő a finnek 0.0001%-os bűnelkövetéséhez képest. Szóval a cikk megállapításait a fentiek voltaképpen megerősítik. Nagyon fájdalmas számomra, saját gyermekkoromra visszaemlékezve a tejfölt és más tejtermékeket reggel 4-kor ledobták a bolt elé a a szállítók és bizony, 6-kor, nyitáskor még ott volt a teljes készlet.
A finn-magyar rokonságot nem tagadni, hanem büszkén vállalni kell, kevés ennyire jól szervezett, gazdag és művelt állampolgárokkal rendelkező országot láttam az elmúlt években, amióta a világot járom.
Üdvözlettel:
Rozsomák