Václav Klaus szerint Csehországnak kivételt kell kapnia a Lisszaboni Szerződés részét alkotó általános emberi jogok listájának érvényesítésekor, mert ellenkező esetben megkérdőjelezhetővé válnak a II. világháború után elfogadott Benes-dekrétumok is.
A kitelepítésekre!
Kapcsolódó: Klaus újabb feltételhez kötötte a lisszaboni szerződés aláírását
A Lisszaboni Szerződés elfogadása „a jogbiztonság romlásához és a kialakult vagyonjogi viszonyok megkérdőjelezéséhez” vezet – jelentette ki a cseh államfő pénteki prágai sajtóértekezletén. Leszögezte: olyan megoldásra gondol, mint amilyenben Nagy-Britannia és Lengyelország egyezett meg az Európai Unióval. „A Cseh Köztársaságnak legalább utólagosan ki kell harcolnia egy ilyen engedményt” – húzta alá Klaus. Megjegyezte: meggyőződése, hogy a cseh követelés aránylag rövid időn belül teljesíthető.
Klaus rövid nyilatkozata elején – kérdéseket feltenni nem volt lehetőség – bírálta Fredrik Reinfeldtet, az EU soros elnöki tisztségét betöltő Svédország kormányfőjét, hogy nyilvánosságra hozta csütörtöki telefonbeszélgetésük tartalmát. „Bár sokan nem látják világosan, a Lisszaboni Szerződés alapvető változást jelent a Cseh Köztársaság számára. Ezt a szerződést – mint tudják – mindig rossznak tartottam az Európai Unió fejlődése szempontjából. Elmélyíti az EU mai problémáit, növeli a demokráciahiányt, rontja országunk helyzetét és új kockázatoknak teszi ki. Egyebek között azért, mert a jogbiztonság romlásához és a kialakult vagyonjogi viszonyok megkérdőjelezéséhez vezet” – jelentette ki a cseh államfő.
A Lisszaboni Szerződésnek része az általános emberi jogok listája – fejtette ki Klaus –, amelynek alapján a luxemburgi Európai Bíróság elbírálja, hogy a tagországokban létező jogszabályok és eljárások összhangban vannak-e a listával. „Ez lehetővé teszi a cseh bíróságok megkerülését, lehetővé teszi, hogy a II. világháború után kitelepített személyek vagyonjogi követeléseit egyenesen az Európai Bíróságon érvényesítsék. A lista lehetővé teszi a cseh bíróságok már érvényes döntéseinek a felülvizsgálatát is” – mutatott rá Klaus.
A II. világháború után a "csehszlovákiai" németeket és a magyarokat háborús bűnösnek nyilvánították, elkobozták vagyonukat és elvették állampolgárságukat. Mintegy hárommillió németet kitelepítettek "Csehszlovákiából", míg a magyarok kitelepítését a potsdami nagyhatalmi értekezlet 1945 nyarán nem hagyta jóvá. A felvidéki magyarokat azután Csehországba való kitelepítéssel, kikényszerített magyar-"csehszlovák" lakosságcserével és "re"szlovakizációval próbálta meg felszámolni a korabeli megszálló hatalom.
A probléma a gyakorlatban a mai napig sincs lezárva. Klaus szerint rendkívül fontos kérdésről van szó, amelynek az előző cseh kormány nem szentelt megfelelő figyelmet. Csehországnak ezért utólag kell olyan kivételt kiharcolnia, mint amilyet a britek és a lengyelek kaptak. „A ratifikálás előtt a Cseh Köztársaságnak legalább utólag hasonló kivételt kell kiharcolnia. Ezzel biztosítékot kapunk arra, hogy a Lisszaboni Szerződés nem eredményezheti az úgynevezett Benes-dekrétumok felülvizsgálatát” – húzta alá a cseh államfő.
(MTI korrigálva)