Várhatóan hivatalban maradhat Norvégiában a Jens Stoltenberg által vezetett baloldali kabinet a szeptember 14-i választások eredményeként. Az északi országban csak akkor van esély a hatalomváltásra, ha a szélsőjobboldaliként aposztrofált Progresszív Párttal koalíciót kötnek a kisebb jobboldali erők.

Norvégiában szeptember 14-én rendeznek parlamenti voksolást, amelyet hagyományosan szeptember második hétfőjén szoktak tartani az északi államban. Az állampolgárok a képviselőház 169 új tagját választják meg. A legutóbbi voksoláson 77 százalékos volt a részvételi arány. A jelöltekre a 19 megyei pártlistán lehet leadni a szavazatot. 24 párt 3688 jelöltje indul a norvég voksoláson. 11 párt mindegyik megyében tudott listát állítani, míg 13 politikai alakulat erre nem volt képes. A parlamentbe jutás küszöbe 4 százalék.

A legutóbbi, 2005-ös választást követően a Norvég Munkáspárt, a Baloldali Szocialista Párt és a Centrum Párt alakított koalíciót Jens Stoltenberg munkáspárti politikus vezetésével. A 169 helyből a hárompárti koalíció 87 mandátummal rendelkezett. Az ellenzék legerősebb pártja a Progresszív Párt lett, amelyet szélsőjobboldalinak és populistának tartanak.

A Stoltenberg által vezetett baloldali kormány 2007-ben 150 fős harcoló alakulatot küldött Afganisztánba. A koalíció politikájának fontos részét képezte az az elhatározás, hogy 2050-re radikálisan csökkentik a szén-dioxid-kibocsátást. 2008-ban legalizálta a homoszexuális-házasságokat a kabinet, valamint engedélyezte az örökbefogadást ezen párok számára.

Kisebbségben kormányozhat a baloldal

2008-ban már megkezdődtek az esélylatolgatások a mostani voksolás kimenetelével kapcsolatban. 1961 óta egyetlen pártnak sem sikerült abszolút többséget szereznie a norvég parlamentben, aminek most sincsen esélye. Stoltenberg a kampány során kijelentette, hogy a jelenlegi koalíció mellett fog kampányolni és bízik benne, hogy sikerül ismét többséget szerezni a parlamentben. Abban az esetben, ha veszítenek, választhatják a kisebbségi kormányzást is. Ennek az opciónak azért van esélye, mivel a négy parlamentben lévő ellenzéki párt (Konzervatív Párt, Liberális Párt, Kereszténydemokrata Párt és Progresszív Párt) nem alkot egy egységes blokkot.

A liberálisok még 2007 szeptemberében jelentették be, hogy nem fognak együttműködni Siv Jensennel, a progresszívok elnökével. Hasonlóan nyilatkoztak a kereszténydemokraták is, akik a liberálisokkal és a konzervatívokkal szívesen alkotnának koalíciót. A progresszívok is bejelentették, hogy nem kívánnak olyan koalíciós kormányt támogatni, amelyben nem vesznek részt, így meghiúsult annak lehetősége, ami már 2001–2005 között működött a liberálisok, a konzervatívok és a kereszténydemokraták részvételével. Siv Jensen emellett kijelentette, hogy pártja kisebbségi kormányt fog alakítani akkor, ha több helyet fog szerezni, mint a többi három nem baloldali párt – ebben az esetben kormányozna a kisebb erőkkel.

Nem tud egyelőre megegyezni az ellenzék

Erna Solberg, a konzervatívok vezetője kezdeményezte, hogy a három kisebb jobboldali párt alkosson egy összefogást a kormánykoalícióval szemben, ami bizonyos értelemben egy hidat jelentett volna a kereszténydemokraták és a liberálisok, valamint a progresszívok között, mivel a konzervatívok készek együttműködni Siv Jensennel. A liberálisok és a kereszténydemokraták csak egy olyan hárompárti koalícióban vennének részt, amelynek vezetője Solberg.

A Progresszív Párt önmagát libertárius erőnek határozza meg. A párt az északi kulturális értékek megtartását hirdeti protestáns és humanista alapon. A progresszívok egyik legfőbb programja, hogy szigorítsák a norvég bevándorlási törvényeket. Siv Jensen még 2007-ben kijelentette, hogy az ország bevándorlási politikája megbukott, mivel a bűnözők az országban maradnak, míg akik keményen dolgoznak és betartják a törvényeket, azokat az ország elűzi.

A legutóbbi felmérések szerint a Norvég Munkáspárt 31,9, a Progresszív Párt 23,8, a konzervatívok 14, a baloldali szocialisták 7,1, a kereszténydemokraták 7, a liberálisok 6, míg a Centrum Párt 6 százalékon áll. Az eredményekből kiderül, hogy a jelenlegi koalíciónak 45 százaléknyi a támogatottsága, míg a három kisebb ellenzéki pártnak együttesen 27 százalékos a népszerűsége a progresszívok nélkül. A számokból jól látszik, hogy az ellenzék négy pártja képes lenne a kormányt leváltani, azonban a köztük lévő ideológiai ellentétek miatt ez nem várható, így a mostani baloldali koalíciónak nagyobb esélye van a folytatásra.

(MNO)