Ávigdor Lieberman izraeli külügyminiszter most már Norvégiát is antiszemitizmussal vádolja. Lieberman Svédország után most egy újabb skandináv országnak, Norvégiának is hadat üzent, mert tűrhetetlennek tartja, hogy Oslo meg meri ünnepelni az irodalmi Nobel-díjas norvég író, Knut Hamsun születésének 150-ik évfordulóját – írja a Háárec című izraeli napilap. 



Liberman nem szereti Knut Hamsunt

Az izraeli külügyminiszter vasárnap délután a ciszjordániai Áriél nevű zsidó településen egyetemistáknak tartott előadása folyamán élesen támadta Norvégiát, amiért az megemlékezik nagy írója, Knut Hamsun

Knut Hamsun<br>műveit héberre is lefordították
születésének 150-ik évfordulójáról. „Döbbenten értesültem róla, hogy a norvég kormány a nácikat tisztelő író, Hamsun születése 150-ik évfordulójának megünnepléséről határozott”, fortyogott Lieberman, miközben láthatóan nem tudta, hogy Norvégiában és a civilizált világ több más pontján 2009. augusztus 4-én már sor került a jubileumi év legfőbb rendezvényére. 

Lieberman ezután tényeket is fölvonultatott fölháborodásának alátámasztására. „Hamsun 1943-ban tisztelete jeléül odaajándékozta a Nobel-díját (helyesen: a díjat jelképező emlékérmet – a szerk.) Josef Göbbelsnek, mi több, a Hitler halálára írt nekrológban azt állítja, hogy a Führer az emberiségért küzdött”, mondta az izraeli külügyminiszter. 

Lieberman ezután előadásában Knut Hamsun hagyományos antiszemitizmusáról áttért a jelenkorira, s Oslo szemére vetette, hogy a Durban 2. konferencián Norvégia képviselője nem hagyta el a termet Máhmúd Áhmádinezsád iráni elnök beszéde idején. „De most már minden megvilágosodott előttem. Ami a konferencián történt, az nem volt véletlen. Kérdezem: mit engedhetnek még meg maguknak?”, dühöngött az izraeli külügyminiszter. 

A Szovjetunióban felnőtt Lieberman műveletlenségére jellemző: egyáltalán nem veszi figyelembe, hogy németbarát mivolta ellenére Hamsun manapság is rendkívüli népszerűségnek örvend a héberül olvasók körében. A szerelem rabjai című elbeszéléskötetét már 1922-ben, s az Álmodók című regényét 1930-ban lefordították héberre. A második világháború után – tehát már Hamsun nácibarát mivoltának tudatában – többek között az Éhség című regényét 1977-ben, a Nobel-díjat eredményező Az anyaföld áldását 1982-ben és a Benőtt ösvényeken című önéletrajzi művét 2008-ban ültették át héberre. 

Az Áriél zsidó településen tartott előadása folyamán az izraeli külügyminiszter ismét nekirontott a svédeknek, felelősségre vonván a stockholmi külügyminisztériumot, amiért megrovásban részesítette a Tel-Avivban akkreditált svéd nagykövetet. Mint ismert, a svéd nagykövet a stockholmi külügyminisztériummal való előzetes egyeztetés nélkül ítélte el és bírálta az Aftonbladetben megjelent újságcikket. 

A zsidó külügyminiszter ámokfutását már Izraelben is sokan kezdik megelégelni. A Háárec című napilap ma közölte a Lieberman felfedezte Skandináviát című karikatúrát: Egy északi kinézetű atyafi társaságában a Skandinávia térképe fölé hajoló izraeli külügyminiszter fölteszi a kérdést: „Nincs itt ezeknek valamilyen vízi  erőművük?” (Az idióta Lieberman nemrégiben azt javasolta az izraeli légierőnek, hogy az egyiptomiak megleckéztetésére bombázza le az Asszuáni-gátat – a szerk.) 



Lieberman felfedezte Skandináviát (A Háárec karikatúrája)

Ávigdor Lieberman egyébként jó szolgálatot tett a norvég irodalmat, s azon belül Knut Hamsunt kedvelő magyar olvasóknak, mert mostani durva támadásával ráirányította figyelmünket a nagy skandináv író születésének 150-ik évfordulójára, amit 2009. augusztus 4-én a Liebermannal egy követ fújó, a hazai médiákat uraló gyűlölködők szinte teljesen elhallgattak. Valószínűleg nem véletlenül. 

Knut Hamsun személyére, születésének 150-ik jubileumi évfordulójára – Liebermannak köszönhetően – nemsokára visszatérünk. 

Júszef el-Kudszi – Kuruc.info