A Palesztin Nemzeti Hatóság korábban megtiltotta, majd tegnap ismét engedélyezte az Ál-Dzsázíra tevékenységét Ciszjordániában. Az összarab hírtévé Jordániából közvetítette Fárúk el-Kaddúmi sajtótájékoztatóját, amelyen az El-Fátáh második számú embere azzal vádolta meg a jelenlegi palesztin elnököt, hogy 2004-ben egyeztetett Áriél Sáronnal és az amerikai titkosszolgálattal Jasszer Arafat és más palesztin politikusok meggyilkolásáról.
Izrael és a dohái (Katar állam fővárosa) központú Ál-Dzsazírá összarab hírtelevízió képviselői nem is olyan régen még az ENSZ fórumán is csatároztak a csatorna tevékenysége miatt. Pontosabban, csak a cionista érdekeket kiszolgáló híradásokat kedvelő zsidók Izrael belügyeibe való beavatkozással, sőt mi több, antiszemitizmussal vádolták meg az arab világon belül igen nagy népszerűségnek örvendő tévé tudósításait és hírmagyarázatait.
Fárúk el-Kaddúmi
Gyorsan meg kell jegyeznünk: a cionistáknak az arab hírcsatorna munkájában elsősorban az nem tetszik, hogy részletesen beszámol a palesztinokat ért atrocitásokról a megszállt területeken. Mert aki Izraelt bírálni merészeli, az antiszemita – szögezte le annak idején Golda Méír asszony, néhai izraeli miniszterelnök.
Arra azonban mostanáig csak kevesen gondoltak, hogy a cionisták után a Mahmúd Abbász (Ábu Mázen) irányította Palesztin Nemzeti Hatóságnak is meggyűlik a baja a szókimondó, kormányok fölötti, a palesztinok küzdelme mellett kiálló Ál-Dzsazírával. Pedig pontosan így történt, ami elsősorban nem a nevezett hírtévét, hanem a lagymatag, megalkuvó rámalláhi központi palesztin vezetést minősíti.
Mahmúd Abbász (balról) és Áriél Sáron
Mahmúd Abbász és a cionista vezetés ugyanazt állítja: a Hamász legutóbbi választási győzelme óta az Ál-Dzsazírá hírtévé az iszlamista szervezet legfőbb propagandaeszközévé vált, miközben igyekszik lejáratni annak ellenlábasát, a Palesztin Nemzeti Hatóság vezetését és az El-Fátáh mozgalmat. A Palesztin Nemzeti Hatóság néhány nappal ezelőtt bezáratta az Ál-Dzsazírá ciszjordániai irodáit és megtiltotta a hírcsatorna munkatársainak tevékenységét.
De pontosan mi is történt, mi vezetett Mahmúd Abbász és környezetének ehhez a nehezen értelmezhető lépéséhez? A palesztin kormányzati döntést Fárúk el-Kaddúminak, az El-Fátáh mozgalom második számú emberének Jordániában tartott sajtótájékoztatóján elhangzott állítás váltotta ki. Több más arab tévé mellett az Ál-Dzsazírá által is élőben közvetített sajtótájékoztatón El-Kaddúmi nem kevesebbet állított mint azt, hogy 2004 márciusában, a rámalláhi palesztin kormányzati központ (Muk'átá) izraeli ostroma idején, titkos találkozóra került sor Mahmúd Abbász, Áriél Sáron, akkori izraeli miniszterelnök, Muhammad Dahlán, a Palesztin Nemzeti Hatóság biztonsági minisztere, Saul Mofáz izraeli védelmi miniszter és amerikai titkosszolgálati tisztek között.
A megmérgezett Jasszer Arafat 2004. október 29-én végleg elhagyja Rámalláh városát
Fárúk el-Kaddúmi szerint ezen a titkos találkozón határoztak arról, hogy kiiktatják az élők sorából a megalkuvásra nem hajlandó idős Jasszer Arafatot, s rajta kívül a Hamász és az Iszlám Dzsihád olyan neves vezetőit, mint például Abd el-Ázíz er-Rantíszit, Mahmúd az-Zahhárt, Iszmáíl Hánijjét, Muhammad el-Hindit és Náfez Azzámot. El-Kaddúmi a sajtótájékoztatón azt is kijelentette, hogy ő a nevezett találkozón született elhatározásokról még Jasszer Arafat halála előtt értesült.
Farúk el-Kaddúmi minapi állításai óriási vihart kavartak az arab világban és a palesztinok körében, s egyesek már attól tartanak, hogy a botrány miatt az El-Fátáh Betlehemben, augusztus 4-re tervezett hatodik kongresszusára sem kerülhet sor.
Muhammad Dahlán, akit már többször megvádoltak az izraeliekkel való együttműködéssel, Kaddúmi sajtótájékoztatója után csak annyit mondott, hogy a palesztin politikus állításai válaszra sem méltóak.
Fárúk el-Kaddúmi (78) a Nablusz melletti Kaddúm palesztin faluban született 1934-ben. A damaszkuszi emigrációban élő politikust Palesztina külügyminisztereként tartják számon. Háled el-Hászánnal, Jasszer Arafattal, Szaláh Háláffal és Halíl el-Vezírrel együtt 1959-ben megalapította az El-Fátáh mozgalmat. Mahmúd Abbász, jelenlegi palesztin elnök az alapítás után csatlakozott, ami azt is jelenti, hogy El-Kaddúmi a szervezet egyetlen élő alapító tagja. Abásszal ellentétben El-Kaddúmi a következetes fegyveres szabadságharc híve, mert szerinte a cionisták szép szóra és egyezményekkel (pontosabban azok elszabotálásával) sosem lesznek hajlandók kivonulni a megszállt palesztin területekről.
A Palesztin Nemzeti Hatóság Fárúk el-Kaddúmi Jordániában tartott sajtótájékoztatója és annak tévéközvetítése után bezáratta az Ál-Dzsazírá ciszjordániai irodáit és betiltotta a tévé munkatársainak tevékenységét. „A palesztin érdekek védelmében a Nemzeti Hatóság úgy döntött, hogy a hírcsatornát valótlanságok terjesztése miatt beperli, valamint fölfüggeszti tevékenységét Palesztinában egészen addig, amíg ez ügyben a bíróság meg nem hozza az ítéletet” - áll a Palesztin Nemzeti Hatóság tájékoztatási minisztériuma által kiadott közleményben.
Muhámmád Dahlán biztonsági miniszter
Az Ál-Dzsazírá vezetése azzal védekezett, hogy Fárúk el-Kaddúmi sajtótájékoztatóját több arab tévécsatorna is közvetítette, de érdekes módon csak őket bünteti a Palesztin Nemzeti Hatóság. Időközben El-Kaddúmi állításai miatt a rámalláhi vezetés Jordánia Hásemita Királyságot is felelősségre vonta, amiért az a területén lehetőséget biztosított a sajtótájékoztató megtartására.
A Palesztin Nemzeti Hatóság a kezdeti dühkitörés után mégis jobbnak látta nem ujjat húzni az Ál-Dzsazírával, s „a sajtószabadság tiszteletben tartására” hivatkozva szombaton visszavonta a hírcsatorna irodáinak bezárására vonatkozó korábbi döntését. A legújabb döntést személyesen Szalám Fajjád miniszterelnök jelentette be, hangsúlyozván, hogy a Palesztin Nemzeti Hatóság ezzel együtt megteszi a jogi lépéseket az Ál-Dzsazíra ellen.
Júszef el-Kudszi – Kuruc.info