A kínai állami hírügynökség, a Xinhua szerint Urumcsiban a kínai rendőrök lelőttek két ujgur "törvényszegőt", egy harmadik társukat pedig megsebesítették. Az áldozatok állítólag késekkel támadtak a kínai katonákra.
A hongkongi RTHK rádió jelentése szerint három ujgur tüntető és két rendőr halt meg az újabb összecsapásokban. Az AFP francia hírügynökség pedig szemtanúk beszámolójára hivatkozva arról tudósított, hogy ujgur tüntetők állítólag késekkel és botokkal felfegyverkezve támadtak a rendőrökre, akik tüzet nyitottak.
Az erőszak azután éleződött ki újra, hogy több mint egy hete legkevesebb 184-en haltak meg az ujgurok, a han kínaiak és a biztonsági erők összecsapásaiban. Az erőszakban több mint ezren sérültek meg. Azóta Urumcsiban több ezer kínai rendőrt és katonát vezényeltek ki az utcákra.
Az összecsapások a híradások szerint egy korábbi, Kína másik részén kitört erőszak okán törtek ki Hszincsiangban. A tartományban egyébként körülbelül 8 millió ujgur él - de a 2,3 millió lakosú fővárosban a betelepített han kínaiak vannak többségben.
A július elején kitört zavargásokat állítólag az váltotta ki, hogy korábban a dél-kínai Kuangtung tartományban híre ment: egy játékgyárban a kisebbségi ujgurok megerőszakoltak egy kínai nőt. Ez június 25-én, csütörtökön tömegverekedéshez vezetett a tartomány fővárosában, Saokuanban. Az akkori összecsapásokban két ujgur halt meg.
Hszincsiang tartományt Kína 1955-ben nyilvánította az állam részévé. A területet a pekingi vezetők szigorú ellenőrzés alatt tartják, és a helyiek mindenféle önrendelkezési törekvését elutasítják. A hegyes és sivatagos Hszincsiang területe nagyjából akkora, mint Németország területének ötszöröse. Miután Kína sajátjának nyilvánította, a tartományba han kínaiakat telepítettek be tömegesen.
Az ujgurok közül azóta is sokan harcolnak az egykori Kelet-Turkesztán elszakadásáért, amely 1930-tól 1949-ig autonóm terület volt. A vidék egyébként stratégiai jelentőségű: földje szénben, aranyban és uránban gazdag, valamint jelentős kőolaj- és földgázkészleteket is rejt.
(MTI nyomán)