Tóásó Előd a hallgatás jogával élt, nem volt hajlandó megnyilatkozni a bolíviai képviselőház különleges vizsgáló bizottsága előtt - jelentette az ABI hivatalos hírügynökség. A la Paz-i San Pedro börtönben terrorizmus vádjával őrzött és a marxista-leninista bolíviai kormány által koncepciós eljárásra ítélt erdélyi születésű, magyar állampolgárságú férfit eredetileg kedden kívánta meghallgatni a parlamenti bizottság.
A la Paz-i San Pedro börtönben terrorizmus vádjával őrzött erdélyi születésű, magyar állampolgárságú férfit eredetileg kedden kívánta meghallgatni a parlamenti bizottság, de akkor nem jelent meg a tolmács. Egy ízben, május 5-én már találkoztak a bizottság tagjai a börtönben Tóásóval, de akkor a bevezető kérdések után rosszullétére hivatkozva félbeszakadt a meghallgatása.
A bizottság vezetője, Césár Navarro szerdán annyit közölt a sajtóval: Tóásó kinyilvánította, hogy fél. Ám a bizottság arra a következtetésre jutott, hogy Tóásó a félelmén túlmenően valójában nem kívánt megnyilatkozni. A bizottság tiszteletben tartja a terrorizmussal vádolt személy hallgatási döntését, noha Tóásó előzetesen értésre adta, hogy sok mondanivalója van - állította Césár Navarro. Közölte azt is, hogy ezek után jelentésükben azt tudják csak rögzíteni, ami a május 5-i meghallgatáson hangzott el.
Navarro véleménye szerint ellentmondás van a korábbi és a mostani meghallgatáson mondottak között: május 5-én Tóásó elismerte, hogy Bolíviába érkezésekor Rózsa Flores Eduardo fogadta, majd egy farmra vitték, illetve utóbb a Buganvillas szállodába. Most szerdán a kérdésekre vagy nem válaszolt, vagy annyit mondott, hogy nem emlékezik. (A nyomozó hatóság hetekkel ezelőtt közzétett egy fotót Tóásóról, amint távcsöves puskát tart kezében Buganvillas szálloda egyik szobájában.)
Tóásót a bolíviai-horvát Mario Tadic társaságában április 16-án vette őrizetbe a bolíviai rendőrség Santa Cruz város Las Americas szállodájában, amikor a kommandós akció során a rendőrök lelőtték a feltételezett külföldi zsoldos csoport vezetőjét Rózsa Florest, valamint a román állampolgár Magyarosi Árpádot és az ír Dwyer Michael Martint, a hivatalos verzió szerint tűzharcban. Tóásót akkor a rendőrök fizikailag bántalmazták – ezt megerősítette annak idején Józsa Mátyás hazánk buenos airesi nagykövete, aki a budapesti külügyminisztérium megbízásából járt La Pazban és Santa Cruzban is, így találkozott a rendőrségi akciót túlélő, bebörtönzött Tóásó Előddel.
A Morales-kormány napilapja, a Cambio kedden – Tóásó meghallgatása előtt – azt írta: a nyomozás a tanúvallomások, illetve a komputerekből már kiszedett információk alapján arra következtet, hogy Santa Cruzban volt egy titkos felső vezetői tanács, amely a tartomány elszakadási törekvéséhez kívánt fegyveres felkészülést, s a lázadás "fegyveres karjának" megszervezésével bízta volna meg Rózsa Florest. Egyértelműen látszik, hogy a feladat finanszírozásához számosan hozzájárultak Santa Cruz vállalkozói köreiből.
A nyomozás most Tóásó Elődtől és Mario Tadictól, a csoport két túlélő tagjától reméli megtudni, hogy kik alkották ezt a titkos felső vezetést, tehát kik tervezték el a külföldiek behívását és kik pénzelték az akciót. Az említett César Navarro, a parlamenti különbizottság vezetője szerint a nyomozás eddig csak középvezetői szinten talált személyeket, neveket. Így említette Hugo Achá Melgar ügyvédet, a helyi emberi jogi alapítvány volt elnökét és Alejandro Melgar nevét, aki a Santa Cruz-i Kereskedelmi Kamara ügyvédje.
Mindketten az április 16-i Santa Cruz-i kommandós akciót követően külföldre távoztak. Ám ők csak közvetítő szereplők voltak, nem a valódi irányítok, akiket a nyomozás a titkos "első tanácsnak" minősít. "A az intézményi szinten felül elhelyezkedő személyeket keressük most" – nyilatkozta korábban a parlamenti bizottság vezetője, aki most Alfredo Rada belügyminisztert és Víctor Escóbar rendőrparancsnokot kívánja meghallgatni.
Ugyancsak szerdán Marcelo Sosa ügyész – aki a hivatalos nyomozást vezeti a Rózsa Flores vezette csoport ügyében – szabadlábra helyezett két gyanúsítottat. Mint az ABI hírügynökség közölte, az ügyész nem talált bizonyítékot arra, hogy Gelafio Santiésteban nyugalmazott tábornok és fia Miguel Santiésteban Strobel, a hadsereg aktív hadnagya részt vett volna az áprilisban felszámolt sejt működéséhez.
A két személyt annak alapján gyanúsította meg az ügyész, hogy a Rózsa Flores csoportjától lefoglalt komputereken találtak utalást rájuk, ám mindketten tagadták, hogy közük lett volna a csoporthoz. Az El Deber napilap értesülése szerint az ügyészség valójában a család egy harmadik tagjának, Alejandronak a levelezését találta a lefoglalt komputeren, de téves névre küldte ki az előállítási parancsot.
(Barikád)