Két brit katona meghalt abban a lőfegyveres támadásban, amelyet szombat este hajtottak végre a brit hadsereg észak-irországi Massareene támaszpontja ellen. A gyanú szerint az akciót valamelyik fősodorról levált republikánus (ir) sejt hajtotta végre, amelynek érthetően nem tetszik Észak-Írország további megszállása.

Két brit megszálló katona meghalt, négyen pedig megsérültek abban a lőfegyveres támadásban, amelyet szombat este hajtottak végre a brit hadsereg észak-irországi Massareene támaszpontja ellen.

Az elkövetők szombat éjjel kocsival hajtottak a Belfasttól 26 kilométerre északra lévő Antrimban lévő bázis bejáratához, ahol gépfegyverekből két - más információk szerint több - hosszú lövéssorozatot adtak le. Szemtanúk szerint az ir harcosok egy pizzafutár-szolgálat kocsijának álcázták járművüket, igy csalogatva magukhoz az áldozatokat. A négy sérült közül kettő civil(a brit hadsereg szolgálatában), kettő katona.

A hatóságok hermetikusan lezárták a támaszpont körüli területet hermetikusan lezárták, amig a biztonságiak mindent tüzetesen át nem fésülnek.

Az első szakértői vélemények szerint a hazafias támadást az évtizedeken át az Írországgal való újraegyesülésért küzdő ir katolikus mozgalom fő sodorvonaláról leszakadt, a két éve elért katolikus-protestáns kiegyezést elvető kis republikánus frakciók valamelyike követhette el. Hivatalosan még egy szervezet sem vállalta a felelősséget.

Részvétét fejezve ki az áldozatok hozzátartozóinak Shaun Woodward brit északir-ügyi miniszter "barbár bűntényként" aposztrofálta az akciót. "Megtaláljuk s elitéljük az elkövetőket, akik soha nem állithatják meg a békefolyamatot" - fűzte hozzá.

Észak-Írországban több mint tiz éve tűzszünet, két éve pedig hivatalosan is béke honol. Az IRA utoljára 1997-ben hajtott végre önvédelmi akciót a brit megszállók ellen, amikor mesterlövészük végzett egy angol katonával.

Az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) ulsteri brit megszállás-ellenes katolikus milicia három évtizedes függetlenségi harcát - amelyben háromezren haltak meg, köztük hétszáz brit megszálló katona - az 1998-as, történelmi jelentőségű nagypénteki rendezési megállapodás zárta le.

Jelenleg a protestáns unionista britpárti, illetve a katolikus köztársaságpárti oldal két vezető pártja, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) )és az IRA politikai szárnyának tekintett Sinn Féin együtt kormányozza Észak-Írországot, korábban teljesen elképzelhetetlen koaliciót alkotva.

Az irek azonban lassan többségbe kerülnek, ezért idővel újra aktuálissá válik az északir területek visszatérése az anyaországhoz.

A rendezési folyamat azonban az 1998-as egyezmény után is még csaknem egy évtizedig zajlott. A tényleges áttörés 2007-ben történt, amikor az IRA leszerelte fegyverzetét, és bejelentette, hogy a jövőben lemond az erőszak alkalmazásáról. A DUP ezután adta fel ellenkezését a Gerry Adams fémjelezte alakulattal szemben, és irta alá a békeszerződést.

Az észak-irországi békefolyamatot felügyelő független szakértői bizottság tavaly ősszel közzétett átfogó jelentése szerint az IRA mint működő honvédő-felszabaditó szervezet gyakorlatilag megszűnt, miután katonai vezetése immár semmilyen szerepet nem tölt be.

Sir Hugh Orde, az északir rendőri erők főparancsnoka alig két napja tett közzé figyelmeztetést arról, hogy az utóbbi időben jelentősen aktivizálódtak a harcosabb frakciók, és nagy a kockázata egy közeljövőbeni akciónak. Kérte, hogy a brit hadsereg vezényelje a tartományba különleges felderitő ezredének alakulatait.

A veszélyt (mármint a brit megszállókra leselkedő veszélyt) előre jelezte, hogy februárban egy autóba rejtett, 136 kilogrammos pokolgépet találtak és hatástalanitottak a tűzszerészek egy észak-irországi kisvárosban.

Ian Paisley protestáns(angol) tiszteletes, korábbi tartományi kormányfő szerint a mostani akció döntő jelentőségű lehet Észak-Írország jövőjére nézvést. "Az elmúlt tiz évben abba a hitbe ringattuk magunkat, hogy az ilyesmi csak távoli országokban történhet meg, olyan helyeken, mint Bászra. Most újra a mi ajtónkon kopogtat" - mondta a DUP egyik alapitója.

(Kuruc.info az MTI ireket terroristázó, téves adatot is tartalmazó szutykát korrigálva. Alább a BBC terroristázástól és elfogultságtól mentes hire ugyanerről. Az MTI orditóan egyoldalú, véleményt és ideológiai jelzőket hirrel keverő mocska köszönőviszonyban sincs a BBC tényeket rögzitő, minősitgetéstől mentes anyagával. A zsidórasszista, kommunista MTI egyébként rendszeresen terroristázza a cionisták ellenségeit, miközben szélsőbalos tömeggyilkosokat gerillának nevez)

 

Two die in 'barbaric' Army attack
Massereene Army base in Antrim
It is believed that there were two long bursts of gunfire during the incident

Two soldiers have been shot dead during a gun attack at an Army base in County Antrim, the Ministry of Defence says.

A spokesman said "four other personnel" were also injured. Earlier reports suggested they were all male.

It is believed that the victims were taking delivery of pizzas at Massereene army base in Antrim, 16 miles north of Belfast, when the gunmen struck.

Northern Ireland Secretary Shaun Woodward condemned the shootings as "an act of criminal barbarism".

Mr Woodward added: "My thoughts are with the families of those killed and injured in this murderous attack.

"The contrast between those who serve the community and those who would destroy it could not be clearer. The people who did this will be pursued and they will never stop the political process in Northern Ireland."

The MoD said in a statement that next of kin had been informed and further information would be released in due course.

The attack was being investigated by the Police Service of Northern Ireland, the statement added.

'Loud bangs'

The soldiers are the first to be murdered in Northern Ireland since Lance Bombardier Stephen Restorick was killed by an IRA sniper in 1997.

All four injured men have all been taken to Antrim Area Hospital, about a mile away from the scene.

The condition of some were said to be serious.

It is believed that there were two long busts of gunfire during the incident.

A major security operation is under way and the area surrounding the barracks, which is home to 38 Engineering Regiment, has been sealed off.

Eyewitness reports have suggested that the attackers approached the barracks in a pizza delivery van, and the victims walked into the ambush believing a fast food delivery was arriving.

One witness who lives near the base told the BBC how he looked to the sky after hearing what he thought were fireworks.

He added: "Then I heard a lot of loud bangs again, only it was a lot more than there was initially - maybe between 10 and 20.

"Then the siren at the Army barracks went off. Then all you heard was the police sirens and ambulances and there was at least six ambulances.

"There was definitely six of the ambulances and God knows how many police cars - they just came out of the police station one after the other."

For the last 10 years, people believed things like this happened in foreign countries... Unfortunately it has returned to our doorstep
Ian Paisley Junior
Democratic Unionist Party

Antrim shooting: Political reaction

In a statement, Downing Street said everything possible would be done to ensure those responsible would be brought to justice.

"This is a terrible incident that we utterly condemn and the prime minister's thoughts, first and foremost, are with the families of those killed and with those seriously injured in this attack," it continued.

Northern Ireland's First Minister and Democratic Unionist Party leader Peter Robinson offered his sympathies to the families of the victims, and said he would postpone a scheduled trip to the United States.

Mr Robinson said the attack was "terrible reminder of the events of the past".

Rev Dr William McCrea at Massereene Barracks

He added: "These murders were a futile act by those who command no public support and have no prospect of success in their campaign. It will not succeed."

Ian Paisley Jnr, a DUP member of the Northern Ireland Assembly and the Policing Board, said the shooting could prove to be a defining moment in Northern Ireland's history.

He said: "For the last 10 years, people believed things like this happened in foreign countries, places like Basra. Unfortunately it has returned to our doorstep."

The leader of the nationalist SDLP, Mark Durkan, condemned the "murderous" attacks.

"Those who committed it are steeped in the mindset and means of past violence," he added.

"They need to understand this is not an attack on British army but the Irish people who have voted for and value above all else peaceful politics and democratic accommodation."

David Ford, the leader of the Alliance Party, said it was "inconceivable" that the attack could have been carried out by anyone other than dissident republicans.

"The important thing is that we must not see politics and the peace settlement that we have, fragile though it is, destabilised by this kind of action," he added.

No-one has so far claimed responsibility.

The attack comes shortly after Sir Hugh Orde, the chief constable of the Police Service of Northern Ireland, requested the Special Reconnaissance Regiment's help to gather intelligence on dissident republicans.

Mr Robinson said the Massereene attack vindicated his decision, which had been criticised by Sinn Fein.

In 2008, dissident republicans attempted to kill PSNI officers during separate incidents in Derry City and Dungannon, Co Tyrone.

Security forces defused a 300lb (136kg) bomb in Castlewellan, Co Down, close to a barracks in February 2009.