Ha "alacsonyabb szinten" és "informálisan" is, de újrakezdődnek a NATO-orosz tárgyalások - erről döntött brüsszeli csúcsértekezletén a védelmi szervezet. Az orosz delegált szerint a Nyugat végre "elfogadja a realitásokat". Ukrajna és Grúzia NATO-csatlakozása ugyanakkor a távoli jövőbe tolódott ki.

Szűk négy hónap alatt Moszkva teljesen kitört abból a(z egyébként teljesen sosem érvényesülő) diplomáciai karanténból, amelybe amerikai-izraeli nyomásra néhány nyugati állam vezetője zárta volna az orosz vezetést az augusztusi grúz háború miatt. A brüsszeli NATO-csúcson bejelentették, hogy újrakezdik a párbeszédet Oroszországgal.

Bár a korábbi közös fórumot, a NATO-Oroszország Tanácsot egyelőre nem újítják fel, Jaap de Hoop Scheffer főtitkár azt mondta, a testület "informális keretek között újra ülésezni fog, hogy helyreállítsuk a párbeszédet azokról a témákról, amelyekben egyetértünk, és azokról is, amelyekben nem". De Hoop Scheffer arról is beszélt, hogy "alacsonyabb szinten" folynak majd ezentúl egymással a hivatalos tárgyalások.

Moszkva diplomáciai sikerként könyvelheti el azt is, hogy Grúzia és Ukrajna csatlakozása az észak-atlanti-szervezethez a távoli jövőbe tolódott ki - az orosz vezetés számára régóta vörös posztó, hogy egykori szovjet tagállamok válnak a korábbi ellenséges katonai tömb tagjává. Bár a tagállamok külügyminiszterei "támogatásukról biztosították" a grúz és ukrán ambíciókat, a két ország által áhított stratégiai menetrendről nem született döntés - ennek már tartalmaznia kellene ugyanis a taggá válás konkrét időpontját.

Ehelyett Jaap de Hoop Scheffer azt mondta, Grúzia és Ukrajna "egy nap taggá válhatnak, ha teljesítik az ehhez szükséges kritériumokat, és ha akkor még szeretnének belépni" - ami érezhető csalódottságot keltett mind a grúz, mind az ukrán vezetésben. Mikhail Szaakasvili zsidóbérenc grúz elnök kedden a Wall Street Journalba írt cikkében figyelmeztette a Nyugatot, hogy feledkezzen meg a nyáron országával történtekről, és "mintha mi sem történt volna" alapon, kezdjen újra tárgyalásokat Oroszországgal, amely ma is ezres nagyságrendben állomásoztat csapatokat az elvileg Grúziához tartozó Abháziában és Dél-Oszétiában. Éppen azt az apróságot felejti el Izrael Szakács Vilije, hogy immár a lassú felfogású Nyugat számára is nyilvánvaló, ki és miért kezdte a háborút, úgyhogy lassan leállhatna az áldozat szerepében való tetszelgéstől (melyet ugyancsak zsidó főnökeitől tanult).

Az utolsó NATO-csúcsán részt vevő amerikai külügyminiszter még próbálta tartani a hazugságot, mondván, a döntés nem a "business as usual" esete, és ő ma is úgy gondolja, hogy az augusztusi "orosz katonai akció Grúzia ellen elfogadhatatlan". Condoleezza Rice szerint ugyanakkor most "nem a versenyről, konfliktusokról, rivalizálásról, hanem az együttműködésről szól azon az alapon, hogy mindenki egyenlőnek tartsa magával a szomszédait még akkor is, ha azok egykor a Szovjetunió tagjai voltak".

A burkolt bírálatok ellenére Moszkva elérte, amit akart, nemhiába nyilatkozott elégedetten Dmitrij Rogozsin. Az orosz NATO-megbízott szerint ők "készek a dialógusra", egyébként pedig a csúcs tanulsága az, hogy "világossá vált: a NATO elfogadja az Oroszország által formált realitást".

(BBC - Grúzia-Izraelért aggódó Hírszerző korrigálva)