Megnyíltak a szavazóhelyiségek vasárnap hét órakor Szerbiában, ezzel megkezdődött az előrehozott parlamenti választás a nyugat-balkáni országban.

A szavazójoggal rendelkező mintegy 6,45 millió szerb állampolgár 18 választási lista közül választhat. A 250 tagú parlamentbe összesen 2418 képviselőjelölt szeretne bejutni, így egy mandátumért átlagosan csaknem tízen versengenek.

A többpártrendszer 1990-es szerbiai bevezetése óta ez a tizenötödik parlamenti választás. Legutóbb 2023 decemberében tartottak előrehozott parlamenti választást az országban.

A választási verseny két meghatározó szereplője a Szerb Haladó Párt (SNS) vezette, Aleksandar Vucic volt köztársasági elnök nevével fémjelzett Egyesült Szerbia lista, valamint az Egyetemista Lista - Az egyetemisták győznek elnevezésű formáció. Utóbbi a 2024. november 1-jén az újvidéki vasútállomáson történt, 16 halálos áldozatot követelő tragédia hatására elindult tiltakozó mozgalomból nőtt ki, és először méreti meg magát parlamenti választáson.

A vajdasági magyarság legerősebb pártja, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) egyedüli magyar pártként, önállóan indul a választáson. A Pásztor Bálint pártelnök vezette, 250 jelöltet felsorakoztató lista az ötös sorszámmal szerepel a szavazólapon. Az eddigi kormánykoalícióhoz tartozó VMSZ-nek a ciklusban hat képviselője volt a belgrádi törvényhozásban. A párt célja, hogy a választást követően is önálló parlamenti frakciót alakíthasson, amihez legalább öt mandátum szükséges.

A 18 induló lista közül kilenc nemzeti kisebbségi lista. A parlamenti mandátumokat országos listás, arányos rendszerben osztják el. Szerbia egész területe egyetlen választókerületet alkot. A bejutási küszöb három százalék, ez azonban a nemzeti kisebbségek listáira nem vonatkozik.

A választópolgárok 20 óráig adhatják le voksukat. Az első, nem hivatalos eredmények az urnazárást követő néhány órán belül várhatók.

A Köztársasági Választási Bizottságnak az urnazárást követő 96 órán belül el kell fogadnia és közzé kell tennie az országos eredményösszesítést. A jogorvoslati eljárások és az esetleges megismételt szavazások késleltethetik a végleges eredmény megállapítását.

Az alkotmány értelmében a végleges választási eredmények kihirdetését követő 30 napon belül meg kell tartani az új parlament első ülését. A törvényhozásnak pedig a megalakulásától számított 90 napon belül pedig meg kell választania az új kormányt, ellenkező esetben fel kell oszlatni a parlamentet, és új választást kell kiírni.

(MTI)