Részleges és helyi kijárási tilalmakat vezetnek be hétfő este egyes francia városokban a hatóságok, amelyek a bírálatok kereszttüzébe kerültek, miután nem tudták megakadályozni a hétvége folyamán az erőszakos cselekményeket és a fosztogatásokat a megélhetési problémák elleni tömegtüntetések mentén.

Sébastien Lecornu miniszterelnök a kormány illetékes tagjaival tartott válságtanácskozást követően bejelentette, hogy a prefektusoktól kijárási tilalmak bevezését kérte hétfő estétől, amelyek "részlegesek vagy helyi jellegűek" lesznek. Az intézkedés elsődleges célja, hogy a fosztogatásoktól megóvja az üzleteket, miután a hétvégén kaotikus jelenetek uralkodtak a francia nagyvárosok bevásárlóutcáiban.

Fotó: Abdul Saboor / Reuters

"Ha szükséges", a rendkívüli állapotot is bevezetik, de a helyi kijárási tilalmak most "jobban megfelelnek" a kormányfő szerint.

A válság mértékét jelzi, hogy Laurent Nunez belügyminiszter benyújtotta lemondását Emmanuel Macron államfőnek, aki nem fogadta el azt, arra hivatkozva, hogy "szükség van a rendfenntartó erők folyamatos irányítására".

"A franciák azt gondolhatják, hogy mindenhol káosz van. Szerencsére nem így van, a káosz nagyon lokalizált a városközpontokban" - mondta a miniszterelnök. "Nem arról van szó, hogy Párizs egészét kijárási tilalom alá vonjuk, ennek nincs értelme" - hívta fel a figyelmet.

Miközben szombaton országszerte a nagyobb városokban a sárgamellényesekből, középiskolásokból és egyetemistákból, valamint klímaaktivistákból és antifasisztákból álló menetekben százezrek tiltakoztak békésen a megélhetési problémáik miatt a rendőrség által engedélyezett és biztosított útvonalakon, arcukat álarccal eltakaró, fekete ruhás fiatalokból álló vandálcsoportok (akik nem kis részben elég távol állnak etnikailag az ófranciáktól, de azt persze nem illik megemlíteni - a szerk.) behatoltak középületekbe, ahol gyújtogattak, mások üzleteket fosztogattak, barikádokat emeltek bérkerékpárokból és kordonokból, amelyeket aztán felgyújtottak.

A rendbontások - a szombatinál kisebb mértékben - vasárnap is folytatódtak Párizsban és Lyonban.

A kormány szerint a hétvége folyamán legalább háromezer üzletet érintettek rongálások vagy fosztogatások.

Serge Papin kereskedelmi miniszter ígéretet tett arra, hogy az érintett vállalkozóknak egy "külön támogatási alapból" kártérítést fizet a kormány. Anne Le Hénanff, a digitális ügyekért felelős kormánytag az X közösségi oldalon azt is bejelentette, hogy kérte az online viszonteladói nagy internetes oldalaktól a kifosztott üzletekből származó termékekre vonatkozó hirdetések azonnali eltávolítását.

A szervezők szerint országszerte 800 ezren, a belügyminisztérium szerint több mint félmillióan vonultak utcára. A felvonulásokra rátelepedő rendbontók közül 2231 embert vettek őrizetbe, az összecsapásokban közel ezer rendőr és demonstráló sérült meg.

Miközben a politikusok és az országos médiumok arról folytattak vitát, hogy kit terhel a felelősség a rongálásokért, a szombati megmozdulást szervező sárgamellényesek október 31-re egy újabb országos megmozdulást hirdettek, a szakszervezetek pedig november 5-re jelentettek be sztrájknapot.

Az ellenzék szerint a kormány és a rendvédelmi erők nem készültek fel arra, hogy tömegek vesznek részt a szombati tüntetéseken, és rosszul reagáltak a rendbontásokra, amelyek már a demonstrációk előtt elkezdődtek a nagyvárosokban.

Emmanuel Macron államfő vasárnap esti televíziós beszédében elismerte, hogy történtek "hibák" a rendfenntartásban, míg a belügyminiszter "kontrollvesztést" tapasztalt egyes városokban. Gérald Darmanin igazságügyminiszter a France 2 köztévében pedig úgy fogalmazott, hogy a hatóságok "kétségtelenül kudarcot vallottak" az erőszakkal szemben, és úgy ítélte meg, hogy "hírszerzési kudarc" történt.

Hat hónappal az elnökválasztás előtt a válság politikai fordulatot vett.

A baloldal azt rója fel az államfőnek, hogy nem reagál érdemben a tüntetők követeléseire, míg a jobboldal nagyobb határozottságot követel a kormánytól a rendbontókkal szemben.

Párizs szocialista polgármestere, Emmanuel Grégoire szerint az erőszak annak az eredménye, hogy a kormány hagyta elfajulni a szociális tiltakozó mozgalmat.

Bár a végrehajtó hatalom elismerte a rendfenntartási problémákat, a radikális baloldali Engedetlen Franciaország nevű pártot okolja az erőszak morális és politikai felelősségéért.

Sébastien Lecornu miniszterelnök hétfőn úgy fogalmazott, hogy az "ultrabaloldali mozgalom mélyreható zűrzavart akar szervezni az országban a választásokig".

"Van egy egész átláthatatlan tömeg, amely aktiválódhat, hogy megkérdőjelezze az elnökválasztás időpontját és annak megtartását" - fogalmazott a miniszterelnök, aki jelezte, a kérdésről külön egyeztet a hírszerző szolgálatokkal.

A felmérések szerint jelenleg a második helyen álló radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon "meglepetésének" adott hangot a miniszterelnök kijelentése miatt, és azt mondta, hogy "ilyesmiről ő még soha nem hallott".

A felméréseket jelenleg vezető Marine Le Pen pártja, a szélsőjobboldalinak mondott Nemzeti Tömörülés a kormányhoz hasonló állásponton van. "Az ultrabaloldal a demokráciánk rákja" - jelentette ki Jordan Bardella, a párt elnöke.

A harmadik helyen álló Raphaël Glucksmann szociáldemokrata elnökjelölt pedig úgy véli, hogy a jelenlegi "káosz" Marine Le Pennek kedvezhet a választásokon.

Az erőszakot Párizs érseke is elítélte. Laurent Ulrich úgy fogalmazott, hogy a fővárost "elcsúfította az erőszak", amely "láthatatlanná és érthetetlenné tette számos honfitársunk, mindenekelőtt a fiatalok aggodalmainak jogos kifejezését".

"Nehéz elhinnünk, hogy ugyanaz a város, amely örömmel és harmóniával fogadta XIV. Leó pápát, kevesebb mint egy hónappal később erőszak színhelyévé válhatott" - írta közleményében az érsek.

(MTI nyomán)