A nemzetközi bűncselekmények túlélőinek és a nemzetközi igazságszolgáltatás védelmezőinek ajánlotta Nobel-békedíját Navi Pillay dél-afrikai jogász, aki pénteken éppen a "náci háborús bűnösök" nürnbergi pereinek egykori helyszínén értesült aznap bejelentett kitüntetéséről.
A 85 éves kitüntetett egy nemzetközi jogi konferencián vett részt, amikor megtudta, hogy neki ítélték az idei Nobel-békedíjat - számolt be róla a The New York Times című lap. A bejelentés a történelmi 600-as tárgyalóteremben érte, ahol a második világháború után a "náci háborús bűnösök" pereit tartották. Pillay később úgy fogalmazott, talán nem véletlen, hogy éppen Nürnbergben értesült a kitüntetésről.
Fotó: Reuters
A díjat óriási meglepetésnek és élete legnagyobb megtiszteltetésének nevezte; kitüntetését a nemzetközi bűncselekmények túlélőinek, valamint azoknak ajánlotta, akik együttérzésükkel és bátorságukkal azért dolgoznak, hogy az elkövetők ne maradhassanak büntetlenek.
Amikor a konferencia résztvevői megtapsolták, Donald Trump amerikai elnökre utalva tréfásan megjegyezte: "Ha még egy kicsit tapsolnak, talán Trumppal is megosztom a díjat". Beszédéről a felvételt Agnes Callamard, az Amnesty International jogvédő szervezet főtitkára készítette.
A dél-afrikai jogász (aki tamil származású - a szerk.) beszédében arra figyelmeztetett, hogy a nemzetközi jogot és az emberi jogokat súlyos politikai támadások érik. Külön megemlítette a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elleni fellépést. "Ezek a törekvések veszélyeztetik a Nürnberg óta fáradságos munkával elért eredményeket, és azzal fenyegetnek, hogy visszatérünk egy olyan világba, ahol nem a jog, hanem a hatalom dönti el, kinek a szenvedése számít" - fogalmazott. "A díj még inkább megerősített abban, hogy együtt kell kiállnunk a jogállamiság és a független bíróságok védelmében" - mondta, a politikai vezetőknek pedig azt üzente, hogy jogi kötelességük az emberi jogok védelme és a háborútól való tartózkodás.
Pillay korábban annak az ENSZ-vizsgálóbizottságnak az elnöke volt, amely tavaly arra a következtetésre jutott, hogy Izrael népirtást követett el a Gázai övezetben, az ott élő palesztinok megsemmisítésének szándékával. Izrael határozottan visszautasította a vádakat.
A jogász pénteken ismét népirtásnak nevezte a Gázai övezetben történteket. Arról is beszélt, hogy meglepte, amikor a vizsgálóbizottság megállapításai miatt egyesek a bátorságát méltatták. "Miért kellene bátorság ahhoz, hogy kimondjuk az igazságot?" - kérdezte, hozzátéve, hogy jogászként a tényeket vizsgálja és a jogot alkalmazza annak érdekében, hogy pártatlan döntésre jusson.
Frissítés: "A nemzetközi jog megtestesülése"
Különösen nagy jelentősége van Navi Pillay dél-afrikai jogász Nobel-békedíjának a nemzetközi jogot érő jelenlegi támadások tükrében - reagált a Norvég Nobel-bizottság pénteki bejelentésére Akane Tomoko, a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elnöke.
Navi Pillay, az ICC egykori bírájának kitüntetése fontos elismerése annak, hogy a nemzetközi igazságszolgáltatás a tartós béke megteremtésének sarokköve - tette hozzá Akane.
Volker Türk, az ENSZ emberi jogi főbiztosa szerint az idei Nobel-békedíj kollektív győzelem az emberi jogok és mindazok számára, akik az igazságszolgáltatásért és a felelősségre vonásért küzdenek.
Türk "a nemzetközi jog megtestesülésének" nevezte Navi Pillay-t, aki 2008 és 2014 között maga is az ENSZ emberi jogi főbiztosa volt.
"Világos, hogy szükség van a nemzetközi bűnügyi elszámoltatási mechanizmusokra, például a Nemzetközi Büntetőbíróságra, és most ez egy nagyon erős jelzés, hogy a mai világban ez kulcsfontosságú" - jelentette ki Türk, hozzátéve, hogy Pillay-nak "nemcsak a Palesztinával kapcsolatos tevékenységét ismerték el, hanem mindazt, amit számos más konfliktus ügyében vitt véghez szerte a világon".
"Ha egy kicsit hangosabban tapsoltok, még a végén megosztom a díjat Trumppal" - tréfálkozott Navi Pillay egy videofelvételen, amelyet az X közösségi oldalon tettek közzé. A viccet azt követően sütötte el a 85 éves dél-afrikai jogász, hogy értesült a Norvég Nobel-bizottság bejelentéséről.
"Jogászként és bíróként azonban először ellenőrzöm, hogy valóban igaz-e a hír" - tette hozzá nevetve Navi Pillay, aki éppen Nürnbergben tartózkodik egy nemzetközi jogi konferencián. A felvételt Agnes Callamard, az Amnesty International jogvédő szervezet főtitkára készítette róla, amint többen állva tapsolva ünnepelték a kitüntetése hírét.
A 2025. évi Nobel-békedíjas María Corina Machado venezuelai ellenzéki vezető a kitüntetés elnyerését követően Donald Trump amerikai elnöknek ajánlotta a díját.
Navi Pillay Nobel-békedíja ismét ráirányítja a figyelmet a Donald Trump és az ICC közötti feszültségre. Washington az ICC 13 ügyészére és bírájára, köztük magára Akane Tomoko elnökre szankciókat vetett ki. Az amerikai elnök szeptemberben az ENSZ-közgyűlésen elmondott felszólalásában "kontroll nélküli, elszabadult intézménynek" és "Amerika-ellenes, joghatóság nélküli törvényszéknek" nevezte a Nemzetközi Büntetőbíróságot, és azt szorgalmazta, hogy az országok "azonnal lépjenek ki ebből a szélhámos intézményből".
Cyril Ramaphosa dél-afrikai elnök gratulált Navi Pillay-nak, és a kitüntetést a jogásznő bátorsága, integritása és az igazság melletti elkötelezettsége elismerésének nevezte.
Az amerikaiak szankciós leszámolással reagáltak
Szankciókat vezetett be a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) ellen Donald Trump amerikai elnök kormányzata pénteken, néhány órával azután, hogy a testület egyik korábbi bírájának, Navi Pillay dél-afrikai jogásznak ítélték oda az idei Nobel-békedíjat.
"Trump elnök soha nem fogja megengedni, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság amerikai állampolgárok ellen indítson büntetőeljárást" - jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter a Reuters hírügynökség által a hivatalos bejelentés előtt megismert közleményben. Hangsúlyozta továbbá, hogy a szankciók bevezetésével megtiltják a pénzügyi tranzakciókat a "törvénytelenül működő bírósággal", elvágják annak pénzügyi forrásait, és megbénítják a működését.
Nazhat Shameem Khan, az ICC helyettes ügyésze elítélte az amerikai döntést, amely szerinte a jogállamiság nemzetközi érvényesülésének és a független igazságszolgáltatás munkájának aláásására irányul. A Reutersnek nyilatkozva hangsúlyozta, hogy a bíróság a szankciók ellenére valamennyi ügyében folytatja a vizsgálatokat és a büntetőeljárásokat.
A Trump-kormányzat korábban is rendelt el szankciókat a Nemzetközi Büntetőbíróság ügyészei és bírái ellen, a pénteki intézkedés azonban már magát az intézményt veszi célba. Az intézkedés a bíróságnak szolgáltatásokat nyújtó vállalatokat is érintheti, így az eddigi amerikai szankcióknál jóval súlyosabban korlátozhatja a hágai székhelyű intézmény működését.
A Nemzetközi Büntetőbíróság hónapok óta számított arra, hogy Washington az egész intézmény ellen szankciókat vezethet be: a felkészülés részeként számítógépein a Microsoft programjait nyílt forráskódú szoftverekre cserélte, és új megállapodásokat kötött banki, valamint egészségbiztosítási szolgáltatásokra.
Rubio pénteki közleményében azt írta, hogy Washington eddig azért várt a bíróság egészét érintő szankciók bevezetésével, mert azt remélte, hogy az intézmény és a működését szabályozó Római Statútum részes államai rendezik az Egyesült Államok által kifogásolt kérdéseket. A külügyminiszter szerint azonban ez nem történt meg.
"A Nemzetközi Büntetőbíróság vagy felhagy a fenyegetőzéssel, vagy mi vetünk véget a működésének" - jelentette ki Rubio. Felszólította az Egyesült Államok szövetségeseit, hogy fékezzék meg a testületet, emlékeztetve arra, hogy közülük sokan csatlakoztak a testületet létrehozó egyezményhez, miközben védelmükben az amerikai hadseregre támaszkodnak.
Washington régóta kifogásolja, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki izraeli vezetők, köztük Benjámin Netanjahu miniszterelnök ellen. Az Egyesült Államok azt is ellenezte, hogy az ICC korábban az amerikai katonák afganisztáni tevékenységét vizsgálta.
A 2002-ben létrehozott Nemzetközi Büntetőbíróságot alapító egyezményhez 125 ország csatlakozott, köztük az Európai Unió valamennyi tagállama. A NATO-tagországok közül csak az Egyesült Államok és Törökország nem részese az egyezménynek. A pénteken Nobel-békedíjjal kitüntetett Navi Pillay 2003 és 2008 között az ICC fellebbviteli tanácsának bírája volt. A dél-afrikai jogász kitüntetéséről értesülve arra figyelmeztetett, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság elleni fellépés veszélyezteti a náci háborús bűnösök nürnbergi pere óta a nemzetközi igazságszolgáltatásban elért eredményeket.
Netanjahu: Goebbels bizonyára tapsol a pokolból
Az izraeli külügyminisztérium Izrael-ellenességgel, hazugságok terjesztésével, gyűlöletkeltéssel és vérvád hangoztatásával vádolta meg pénteken a Nobel-békedíjjal aznap kitüntetett Navi Pillayt, a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) egykori bíráját. Majd Benjámin Netanjahu miniszterelnök is bírálta mind Pillayt, mind a Nobel-bizottságot, és dicsérte Washingtont reakciójáért.
"Ha lenne díj a hazugságokért, a gyűlöletkeltésért és a vérvádakért, akkor Navi Pillay nem csupán az esélyesek között lenne, hanem az egyik legnagyobb esélyesnek számítana" - kezdte bírálatát az izraeli diplomáciai tárca az X-en közzétett bejegyzésben.
"Izrael könyörtelen, politikai indíttatású démonizálásában és a népirtásról szóló hazugságok terjesztésében játszott szerepe önmagáért beszél. Pillay kitüntetése a Nobel-békedíjjal nem az igazságosság elismerése. Ez a díjnak fegyverként való groteszk használata az Izrael-ellenes gyűlölet és előítélet legitimálására" - folytatódott a közlemény.
"Most, hogy a Nobel-bizottság a 21. század legnagyobb hazugságát jutalmazta, Joseph Goebbels bizonyára tapsol a pokolból" - tették hozzá a második világháborús náci Németország propagandaminiszterére utalva.
Netanjahu is az X-en bírálta a Nobel-békedíj kitüntetettjét. Hazugságnak nevezte azon vádjait Izrael ellen, amelyeket szerinte az ICC korrupt ügyésze, Karim Khan használt fegyverként, miközben Khant saját munkatársai megvádolták nemi erőszakkal és szexuális zaklatással. A nemzetközi bíróság "egy politikai testület, amely halálos fenyegetést jelent világszerte a jogállamiságot tiszteletben tartó demokráciákra, valamint magára a nemzeti szuverenitás eszméjére" - írta.
A kormányfő a Nobel-bizottságról szólva kijelentette, hogy tévúton jár, és "elveszítette erkölcsi iránytűjét". "Legmagasabb kitüntetését egy vakbuzgó személynek ítélte oda, aki karrierjét az egyetlen zsidó állam elleni vérvádak kitalálására és terjesztésére építette".
Viszont a miniszterelnök kifejezte elismerését Donald Trump amerikai elnöknek és Marco Rubio külügyminiszternek azért, "hogy meghozták azt a fontos döntést, miszerint újabb szankciókat vezettek be az ICC-vel szemben".
A zsidókon kívül nem sokan lelkesednek a cionista szankciókért
Brit kezdeményezésre több nyugati ország közös nyilatkozatban ítélte el pénteken az Egyesült Államok által a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) ellen bejelentett szankciókat. A világ legnagyobb emberi jogi szervezete, az Amnesty International pénteki londoni felhívásában globális ellenállást sürgetett a szankciókkal szemben.
A londoni külügyminisztérium által péntek este ismertetett közös nyilatkozatban Nagy-Britannia, Németország, Franciaország, Olaszország, Hollandia, Kanada és Japán közölte, hogy továbbra is megingathatatlanul kiáll az ICC függetlensége, pártatlansága és integritása mellett.
A hét ország az ICC elkötelezett támogatójaként sajnálatosnak tartja és erőteljesen ellenzi az amerikai kormány által bejelentett szankciókat - áll a kommünikében.
A nyilatkozat szerint az aláíró kormányok nagyrabecsüléssel nyugtázzák azt a munkát, amelyet a bíróság végzett annak érdekében, hogy felkészüljön az ilyen jellegű lépésekre és folytathassa munkáját a létrehozásáról intézkedő Római Statútum mandátumának teljesítése végett.
Azonban ha az amerikai szankciók érvénybe lépnek, jelentős hatást gyakorolnának a bíróság munkájára, elkötelezett munkatársaira, sőt a munkatársak hozzátartozóira is - áll a Londonban kiadott kommünikében.
Az aláírók szerint az ICC munkatársai nap mint nap dolgoznak azon, hogy az igazságszolgáltatás elé állíthassák a nemzetközi jogba ütköző legsúlyosabb bűncselekmények vádlottjait, és támogatást nyújtsanak az áldozatoknak.
"Folytatjuk a bíróság létfontosságú munkájának támogatására, a szabályokra alapuló nemzetközi rend fenntartására és az elszámoltathatóság előmozdítására irányuló együttműködésünket" - hangsúlyozzák a pénteki közös közleményhez csatlakozó országok.
Az Amnesty International péntek este Londonban ismertetett felhívásában úgy fogalmazott, hogy az ICC elleni szankciók bejelentésével az amerikai kormány a büntetőbíróság elszigetelésére, végső soron a testület megsemmisítésére törekszik, és fel akarja számolni még a lehetőségét is annak, hogy a nemzetközi jog megsértésével elkövetett súlyos bűncselekmények elkövetőit felelősségre lehessen vonni.
A nemzetközi emberi jogi szervezet szerint el kell érni, hogy ez az egzisztenciális fenyegetést jelentő támadás kudarcba fulladjon, és a bíróság 125 tagországának konkrét lépésekkel - köztük a hágai testület politikai és pénzügyi támogatásával - kell ellenállást tanúsítaniuk az amerikai büntetőintézkedésekkel szemben.
Az ICC-ért folytatott harc csataterének egyik felén azok állnak, akik szerint a törvényességnek meg kell hajolnia a hatalom előtt, és garantálni kell a háborús bűnösök és a népirtók büntetlenségét, velük szemben ugyanakkor azok sorakoznak fel, akik az elszámoltathatóság megőrzéséért, a törvény előtti egyenlőségért és az áldozatoknak nyújtott igazságszolgáltatásért harcolnak - fogalmaz pénteki londoni közleményében az Amnesty International.
A szervezet szerint a szankciók bejelentésével az Egyesült Államok "átlépte az utolsó határt is", és immár nem csupán a Nemzetközi Büntetőbíróság, hanem a nemzetközi igazságszolgálatás egészének jövője forog kockán.
Az amerikai kormány korábban is rendelt el szankciókat a Nemzetközi Büntetőbíróság ügyészei és bírái ellen, a pénteken bejelentett intézkedés azonban már magát az intézményt veszi célba. A szankciók a bíróságnak szolgáltatásokat nyújtó vállalatokat is érinthetik, így az eddigi amerikai büntetőlépéseknél jóval súlyosabban korlátozhatják a hágai székhelyű intézmény működését.
Az amerikai szankciók bejelentése előtt néhány órával hirdették ki, hogy Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ korábbi emberi jogi főbiztosa, a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapta az idei Nobel-békedíjat.
(MTI nyomán)
