Gén- és sejtbankot hoz létre mintegy 2300 veszélyeztetett állat és növényfaj védelmére egy texasi székhelyű biotechnológiai vállalat és az amerikai hal- és vadvédelmi szolgálat.
A modern Noé bárkájához hasonlító vállalkozás mintegy 2300, az Egyesült Államok törvényei szerint veszélyeztetett fajnak számító állat és növény védelmét tűzte ki célul.
A BioVault elnevezésű gén- és sejtbankot a texasi székhelyű Colossal Biosciences az amerikai hal- és vadvédelmi szolgálattal együttműködve hozza létre.
A biodiverzitás-megőrzési kezdeményezés keretében olyan kriogén archívum születik, amely élő sejteket, reproduktív szöveteket és DNS-t tárol, hogy megőrizze ezeket a mintákat, mielőtt a populációk a kihalás szélére kerülnének - mondta el Ben Lamm, a Colossal vezérigazgatója és társalapítója.
A bankban tárolt minták "támogatják az asszisztált reprodukciót, a vadon élő populációk genetikai kezelését és a jövőbeni helyreállítást, ha egy faj teljesen eltűnik" - mondta Lamm, megjegyezve, hogy először áll rendelkezésre olyan technológia, amely ezt ilyen nagy méretekben lehetővé teszi.
A Colossal, amely a "kihalás elleni küzdelmet" - az eltűnt fajok feltámasztását - tűzte ki céljául, tavaly jelentette be, hogy génszerkesztés és klónozás útján sikerült "feltámasztania" a tízezer éve kihalt óriásfarkast.
A vállalat közlése szerint több tízmillió dollárt fog költeni a BioVault megépítésére és üzemeltetésére, de a kormányhivatallal kötött megállapodásban nem szabtak meg szövetségi forrásokat.
A közleményben kiemelték, hogy a BioVault szabadon kutatható lesz a világ minden táján dolgozó tudósok számára.
"Ez az együttműködés segíteni fog abban, hogy jobban megértsük, hogyan egészítheti ki a biobankolás és a genomika a meglévő természetvédelmi eszközöket, és hogyan járulhat hozzá a veszélyeztetett fajok helyreállításához és hosszú távú ellenálló képességéhez" - hangsúlyozta Brian Nesvik, a hal- és vadvédelmi szolgálat igazgatója.
A BioVaultban folyékony nitrogénben, mínusz 196 Celsius-fokon tárolják a biológiai mintákat a dallasi központban és más helyszíneken. A több helyszínen történő tárolás azért szükséges, hogy egy természeti katasztrófa, áramkimaradás vagy regionális zavar ne veszélyeztethesse a gyűjtemény integritását - mondta Lamm.
Az igazgató közlése szerint a fajok biobanki kezelése évtizedek óta folyik, de nem szisztematikus módon. Állatkertek, egyetemek, kormányzati szervek és magánintézmények külön-külön, eltérő protokollokkal és közös katalógus nélkül építettek gyűjteményeket.
A BioVault abban különbözik, hogy egy kormányzati megbízású nemzeti program - fűzte hozzá Lamm.
A BioVault a Spitzbergákon (Svalbard-szigetek) létrehozott földrengés- és atombiztos "ítéletnapi tárolóhoz" (Svalbard Global Seed Vault) hasonlít, ahol mínusz 18 Celsius-fokon akár 1000 éven át megőrizhetők az ott elhelyezett vetőmagminták.
(MTI)
