Emmanuel Macron francia államfő hétfőn bejelentette, hogy Franciaország megerősíti nukleáris elrettentő stratégiáját "a fenyegetések kombinációjával szemben", s nyolc európai ország elfogadta részvételét a javasolt új doktrínában: az Egyesült Királyság, Németország, Lengyelország, Hollandia, Belgium, Görögország, Svédország és Dánia.
Macron lays out France’s new doctrine of nuclear deterrence here at Ile Longue. France will increase its number of warheads, no longer communicate the number, open nuclear exercises to other allies, and include option of stationing nuclear assets in allied countries pic.twitter.com/RphFMFKOyV
— Sophie Pedder (@PedderSophie) March 2, 2026
"Erősítenünk kell nukleáris elrettentésünket a fenyegetések kombinációjával szemben, és át kell gondolnunk elrettentési stratégiánkat az európai kontinens mélyén, teljes mértékben tiszteletben tartva szuverenitásunkat, fokozatosan bevezetve azt, amit előrehaladott elrettentésnek neveznék" - mondta a francia elnök a breton partoknál található Brest kikötőjében a francia nukleáris doktrínáról tartott beszédében.
"Jelenleg egy kockázatokkal teli geopolitikai fordulat időszakát éljük, és honfitársaink teljesen tudatában vannak ennek. Ez az időszak indokolja a modellünk szigorítását" - hangsúlyozta Emmanuel Macron.
🚨 NOW: French President Emmanuel Macron has ordered an expansion of France’s nuclear warhead arsenal and announced that France will no longer publicly disclose the size of its nuclear stockpile.
— Brian Allen (@allenanalysis) March 2, 2026
Europe is rearming.
Trump has propelled us into a dangerous new era where might is… pic.twitter.com/w00NcAtW8L
Nyolc európai ország elfogadta, hogy részt vesz a Franciaország által javasolt megerősített nukleáris elrettentésben: az Egyesült Királyság, Németország, Lengyelország, Hollandia, Belgium, Görögország, Svédország és Dánia - jelezte a francia elnök.
Ezek az országok elsősorban "stratégiai légierőket" fogadhatnak be a francia légierőtől, amelyek így "szétterjedhetnek az európai kontinens mélyén", hogy "megnehezítsék ellenfeleink számításait" - hangsúlyozta az államfő.
Emmanuel Macron azt is közölte, hogy Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság "együtt fognak dolgozni a nagy hatótávolságú rakéták projektein".
"Ez új lehetőségeket ad nekünk a hagyományos eszkaláció kezelésére" - hívta fel a figyelmet a francia elnök, megjegyezve, hogy ez az együttműködés "az úgynevezett ELSA (European Long Range Strike Approach - Európai Nagy Hatótávolságú Csapásmérő Kezdeményezés) keretében valósul meg", amely 2024-ben indult, és amelybe Olaszország, Lengyelország és Svédország is beletartozik.
"A parancsnoki lánc teljesen egyértelmű, és a végső döntést" a nukleáris tűz megindításáról a francia köztársaság elnök hozza meg - hangsúlyozta Emmanuel Macron, miután a francia politikai pártok rendszeresen aggodalmuknak adnak hangot a francia nukleáris elrettentés esetleges európai szintű kiterjesztése miatt.
"A végső döntést nem osztjuk meg" a szövetségesekkel - hívta fel a figyelmet a francia elnök, hozzátéve, hogy ez az "előrehaladott elrettentés" egy "különálló erő", de "tökéletesen kiegészíti a NATO-erőket".
France will increase its nuclear warheads for the first time in decades, Macron said at L'Ile Longue submarine base in Brittany, France. pic.twitter.com/UBFPE7TKpR
— OSINTranger (@intelranger) March 2, 2026
Az államfő emellett bejelentette, hogy Franciaország növelni fogja nukleáris tölteteinek számát, de nem fog többé adatokat közölni a fegyverarzenáljáról, "ellentétben azzal, ami a múltban előfordulhatott" - tette hozzá, kiemelve hogy "itt nem arról van szó, hogy bármiféle fegyverkezési versenybe bocsátkozzunk", ez "soha nem is volt a mi doktrínánk".
A mostanig érvényben volt "szigorúan elégséges" elrettentést alapelveként Franciaország korábbi bejelentések szerint fokozatosan 300 nukleáris töltetre csökkentette az arzenálját.
Emmanuel Macron a nukleáris fegyverek ellenőrzésének globális rendszerét "romhalmaznak" nevezte, emlékeztetve arra, hogy több nemzetközi szerződés már nem működik, vagy veszélyben van.
1958 óta hagyományosan minden francia elnök legalább egy alkalommal megfogalmazza álláspontját a nukleáris elrettentésről, amely az ország védelmi politikájának alapját jelenti. Emmanuel Macron hat évvel ezelőtt, 2020. február 7-én elmondott beszédében már jelezte, hogy a francia elrettentő stratégiához való csatlakozást javasolja az Európai Unió tagországainak.
A hétfői negyvenperces beszédet az új francia nukleáris doktrínáról a francia elnök már régóta tervezte, de annak a közel-keleti konfliktus új aktualitást adott. Emmanuel Macron figyelmeztetett arra, hogy ez a háború "instabilitást és lehetséges fellobbanásokat hozhat a határainkra".
(MTI nyomán)
