Elfogadta a francia nemzetgyűlés szerdán a halálba segítés szigorú feltételek melletti legalizálásáról szóló törvénytervezetet.
Az évek óta tartó parlamenti vita végén az alsóház a társadalmi javaslatot 299 szavazattal 226 ellenében fogadta el. A szöveget a végső elfogadás előtt azonban még a jobboldali többségű szenátusnak is meg kell vitatnia.
A "halálba segítéshez való jog" fogalmát létrehozó törvényjavaslatot a 2022-ben újraválasztott Emmanuel Macron köztársasági elnök második ötéves ciklusa legnagyobb társadalmi reformjaként tartják számon. Az államfő régóta ígéri, hogy megváltoztatja a jogszabályokat ezen a területen.
A törvénytervezetben megszabott feltételek nagyon szigorúak: a halálba segítést csakis francia állampolgárságú vagy Franciaországban tartózkodási engedéllyel rendelkező nagykorú betegeknek engedélyezhetik, akik képesek egyértelműen kifejezni akaratukat, és nem enyhíthető vagy elviselhetetlen állandó fizikai fájdalmakkal küzdenek súlyos vagy gyógyíthatatlan betegség következtében, amely életveszélyes, vagy végső fázisban tart.
A javaslatban eredetileg "fizikai vagy lelki" szenvedés szerepelt, de a kormány kezdeményezésére a képviselők az utóbbit kivették a szövegből, úgy pontosítva, hogy "csak pszichológiai szenvedés semmilyen esetben sem jogosít fel a halálba segítésre".
A szöveget beterjesztő centrista képviselő, Olivier Falorni sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy "a szenvedések hierarchiáját" állították fel ezzel a képviselők.
A szöveg azt is előírja, hogy a beteg adja be önmagának a halálba segítő szert, kivéve, ha "fizikailag nem képes ezt megtenni", ebben az esetben orvos vagy ápoló fogja megtenni.
A törvényjavaslat összességében végül alig változott az első olvasathoz képest, amelyet tavaly májusban fogadott el a nemzetgyűlés.
Miután a beteg kéri a segítséget, két héten belül egy kijelölt orvoscsoport alkot kollektív véleményt, és ha támogatják a kérést, egy halálos anyagot írnak fel a betegnek, amelyet ő maga adhat be magának, illetve ha fizikailag képtelen rá, egy másik személy segítségét kérheti.
A szövegben az is szerepel, hogy minden egészségügyi dolgozó, aki nem kíván segítséget nyújtani a meghaláshoz, megtagadhatja azt lelkiismereti okokra hivatkozva.
A halálba segítésről szóló törvénytervezetet megelőzően a palliatív ellátás megerősítéséről is szavazott a parlament alsóháza, a szöveget egyöntetűen támogatták a képviselők.
A törvényjavaslat jogalkotási útja még nem ért véget. Áprilisban tér vissza a felsőházba, amelynek konzervatív többsége ellenzi a tervezetet, és amely első olvasatban el is utasította azt. A végső szót azonban a nemzetgyűlés fogja kimondani.
A beterjesztő képviselő azt szeretné, hogy a szöveg végleges szavazása még a nyári szünet előtt megtörténjen.
A szerdai nemzetgyűlési szavazást több mint egyhetes komoly és alapos vita előzte meg.
A nemzetgyűlés elnöke, Yaël Braun-Pivet üdvözölte egy olyan szöveg elfogadását, amelyet szavai szerint "nagyon vártak már honfitársaink".
Ha a szöveget véglegesen elfogadják, Franciaország lesz a nyolcadik európai ország, amely legalizálja a meghaláshoz nyújtott segítséget.
Franciaországban a betegek halálba segítése jelenleg illegálisnak számít, de egy 2016-os törvény lehetővé teszi a passzív eutanáziát a gyógyíthatatlan betegek esetében, ez a beteg haláláig tartó folyamatos mélyaltatást jelent.
A kérdés nagyon megosztó Franciaországban annak ellenére, hogy a felmérések szerint a társadalom több mint nyolcvan százaléka támogatja a javaslat elfogadását.
(MTI)
