Az Európai Unió egy olyan, eddig példátlan megoldáson dolgozik, amelynek értelmében Ukrajna már jövőre egy részleges, névleges tagságot kaphatna, még mielőtt teljesítené a teljes jogú csatlakozáshoz szükséges összes reformfeltételt – számolt be a Politico. A trükközésre azért lenne szükség, mert Magyarország – és akár Csehország vagy Szlovákia – megakadályozná Ukrajna EU-csatlakozási folyamatának elindítását.
Illusztráció: Natália Delgado/Politico
Nyomósabb érv, hogy hiába kommunikálja Brüsszel és Kijev is azt, hogy gyorsan elérhető az ukrán EU-ba lépés, annak gazdasági és politikai dimenziói miatt mindenki tudja, hogy ez legalább egy évtizedes folyamat lenne.
A részleges, gyakorlatilag csak névleges tagság így leginkább szimbolikus lépés lenne: Kijev elmondhatná, hogy komoly lépést tett az uniós tagság felé, miközben valójában semmilyen EU-csatlakozással járó jogot nem szereznének.
A terv lényege, hogy az ukrán kormány helyet kapna az uniós döntéshozatal bizonyos fórumain, de valójában az uniós belső piachoz, az EU-támogatásokhoz korlátozottan férne hozzá, valamint vétójoga sem lenne. Eközben a demokratikus intézményrendszer, az igazságszolgáltatás és a politikai rendszer átalakítása tovább zajlana, hogy az ország ténylegesen haladjon a tagállami jogokkal járó integráció felé.
A koncepció mögött az a politikai megfontolás áll, hogy Oroszország négy éve tartó háborúja közepette az EU világos stratégiai irányt mutasson Ukrajnának, és csökkentse annak kockázatát, hogy a csatlakozási folyamat elhúzódása megingassa az ország nyugati orientációját.
A szimbolikus gesztus azért lenne fontos, mert Volodimir Zelenszkij elnök nyíltan sürgeti, hogy 2027-es csatlakozási dátum kerüljön be egy esetleges békemegállapodásba, mivel ezt biztonsági garanciának tekinti egy újabb orosz invázióval szemben.
Maga Donald Trump amerikai elnök is arról beszél, hogy a békemegállapodásnak része kell legyen az EU-tagság, mivel a NATO-ba nem venné fel az országot.
Ezzel az Egyesült Államok rá is tolná a felelősséget Európára, amelyet kihagyna az egész tárgyalási folyamatból Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
A brüsszeli gondolkodás részben Emmanuel Macron francia elnök három évvel ezelőtt bemutatott többsebességes Európa-koncepciójára épít.
A diplomaták által „fordított bővítésnek” nevezett elképzelés szakítana a hagyományos logikával, amely szerint egy ország csak a csatlakozási feltételek teljesítése után válhat taggá. A Politicónak úgy magyarázták ezt, hogy ebben a koncepcióban a politikai integráció megelőzné a teljes jogkörök megszerzését, azaz a jogok és kötelezettségek fokozatosan lépnének életbe.
A támogatók szerint ez nem a mérce leszállítását jelentené, hanem egy erős politikai üzenetet azoknak az országoknak – Ukrajna mellett Moldovának és Albániának –, amelyek háború vagy tagállami ellenállás miatt várakoznak. Ugyanakkor több tagállam, köztük Németország, attól tart, hogy a többkategóriás tagság alááshatja az unió egységét, és olyan ígéreteket generálhat, amelyeket később nehéz lenne teljesíteni.
Egyes országok amiatt aggódnak: tisztázatlan a tervben, hogy pontosan milyen biztonsági garanciákat jelentene az EU-tagság Ukrajnának. Adná magát, hogy az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 42. cikkének (7) bekezdése jelentené ezt, mivel ez kölcsönös védelmi kötelezettséget ír elő, ha egy tagállamot megtámadnak.
Azonban Oroszország kiszámíthatatlansága miatt ezt valójában Ukrajna legerősebb európai szövetségesei sem akarják, ezért tervezik inkább békefenntartó erők önkéntes telepítését egy békekötés után – egy tűzszünet esetében még erre sem lennének hajlandók. Vélhetően ezért a szimbolikus uniós csatlakozási lépés mellett az EUSZ 42. cikkének (7) bekezdése sem lenne része az Ukrajnának adott jogoknak.
Haladnak már, Trumpot is bevetnék a magyar kormány miatt
A terv részleges csatlakozásról szóló részének gyakorlati előkészítés már zajlik: az Európai Bizottság előre segíti Ukrajnát a csatlakozási tárgyalási fejezetek – úgynevezett klaszterek – feldolgozásában.
A hat klaszterből három esetében már részletes iránymutatást kapott Kijev, és a soros elnökséget betöltő Ciprus további területeken is megkezdené a munkát. Az uniós tisztviselők ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy nem lesz érdemben időbeli rövidítés a teljes jogú csatlakozásnál: a reformfolyamat érdemi végrehajtása továbbra is feltétel marad. A vita így arról szól, miként lehet szimbolikus ígéretekkel egyszerre gyorsítani a politikai integrációt és megőrizni a bővítési folyamat integritását.
A legnagyobb politikai akadályt továbbra is a teljes egyhangúsági követelmény jelenti. Orbán Viktor magyar miniszterelnök következetesen ellenzi Ukrajna csatlakozását, és kampánytémává tette a kérdést a közelgő választás előtt. A brüsszeli számítások részben arra épülnek, hogy a választás után változhat a magyar álláspont, akár kormányváltás, akár egy az Orbán-kabinettel megkötendő politikai alku révén. Több diplomata szerint Orbán és Zelenszkij konfliktusa személyes dimenziót is öltött, ami tovább nehezíti a kompromisszumot.
Az uniós forgatókönyvek között szerepel az is, hogy amennyiben a magyar kormány továbbra is blokkol, külső nyomásgyakorlás következhet. Többen úgy vélik, hogy Donald Trump – aki békemegállapodást sürget Oroszország és Ukrajna között, és jó kapcsolatot ápol Orbánnal – közvetítőként ráveheti Magyarországot a vétó elhárítására.
A Politico szerint a végső eszközként felmerült az uniós alapszerződés 7. cikkének alkalmazása is Magyarországgal szemben, amely súlyos jogállamisági aggály esetén akár a szavazati jog felfüggesztéséhez vezethet. Bár ezt egyelőre nem kívánják napirendre tűzni, több tagállam informálisan már elkezdte felmérni a támogatottságát annak az opciónak, ha a magyar kormány a jövőben is blokkolná az uniós döntéshozatalt Ukrajna ügyében. Fontos azonban megjegyezni, hogy erről már többször érkeztek sajtóhírek, valójában soha nem merült fel komolyan az uniós jogi atombombaként emlegetett lépés tényleges alkalmazása, írja a brüsszeli lap nyomán a Portfólió.
