A dél-koreai hatóságok kedden bejelentették, hogy razziát tartottak az ország hírszerző szolgálatánál és a katonai hírszerző parancsnokságon egy drón ellopásának ügyében, amely januárban átrepülte az észak-koreai határt.

Észak-Korea azzal vádolta meg Dél-Koreát, hogy január elején drónokat indított észak-koreai területre, és azt állította, hogy a drónt Keszong város közelében, nem messze a két ország határától lelőtték. Az észak-koreai KCNA hírügynökség összefüggésbe hozta ezt az esetet egy másik dél-koreai drónrepüléssel, amely Phenjan szerint szeptemberben történt a határ menti Phadzsu város közelében.

Szöul tagadta a kormány vagy a hadsereg részvételét, és azt sugallta, hogy civilek lehettek a felelősek.

A dél-koreai hatóságok azonban kedden bejelentették, hogy nyomozást indítanak három katona és egy hírszerzési alkalmazott ellen, akiket az ügyben történt részvétellel gyanúsítanak. A közlemény szerint "összesen 18 helyszínen, köztük a Védelmi Hírszerzési Parancsnokságon és a Nemzeti Hírszerző Szolgálatnál" teljesítették a kapott házkutatási és lefoglalási parancsokat.

Három civilt vádoltak meg a drónbotrányban játszott feltételezett szerepük miatt. Egyikük nyilvánosan vállalta a felelősséget, azt állítva, hogy a drónt azért repítette, hogy megmérje a sugárzás és a nehézfémek szennyezettségi szintjét egy uránfeldolgozó üzem környékén.

I Dzsemjong elnök elítélte a történteket, figyelmeztetve, hogy ez egy háborút kiváltó kezdeményezés lehetett volna.

Elődje, Jun Szogjol jelenleg bíróság előtt áll, mert illegálisan rendelte el drónok repülését Észak-Korea felett, abban a reményben, hogy provokálja Phenjan reakcióját, és ezt ürügyként használja fel a hadiállapot bevezetésére. Emiatt tavaly áprilisban eltávolították hivatalából.

Az 1950-től 1953-ig tartó koreai háború hivatalosan fegyverszüneti megállapodással és nem békeszerződéssel ért véget, így a két ország technikailag a mai napig hadban áll egymással.

(MTI)