A német kancellár szerint a nemzetközi politika új, nagyhatalmi fázisba lépett, és az európaiaknak a lehető leghamarabb alkalmazkodniuk kell a megváltozott politikai erőviszonyokhoz.
"A nagyhatalmi politika korszakába léptünk" - jelentette ki Friedrich Merz csütörtökön a davosi Világgazdasági Fórumon tartott beszédében. "Oroszország Ukrajna elleni támadása új korszakot nyitott meg, amely azonban túlmutat ezen az agresszív háborún, és sokkal messzebbre vezet" - mondta a kancellár. Európa szerinte "nagy kihívások előtt áll": a világrendet most a hatalom és az erő határozza meg.
Kína bekerült a nagyhatalmak sorába. Az Egyesült Államok vezető szerepe megkérdőjeleződött, és ezzel összhangban drasztikusan megváltoztatja kül- és biztonságpolitikáját. "Az új nagyhatalmak világa a hatalomra, az erőre és - ha szükséges - az erő alkalmazására épül. Ez nem egy barátságos hely" - mondta a kancellár.
Merz "józan realizmust" sürgetett Európa részéről. A kontinensnek szerinte egyszerre kell erősítenie védelmi képességeit, gazdasági versenyképességét és belső együttműködését. Hangsúlyozta, hogy a kizárólag erőalapú világrend különösen veszélyes a kisebb és közepes államok számára, ezért az európai érdekek legfőbb eszköze továbbra is a szövetségek és partnerségek rendszere lehet csak.
A kancellár kiemelte a NATO szerepét, és óva intett attól, hogy az európaiak elhamarkodottan leírják a transzatlanti partnerséget. Úgy fogalmazott: a bizalom, amelyre a szövetség épül, a demokratikus országok legfontosabb versenyelőnye az autokratikus rendszerekkel szemben, és erre az Egyesült Államoknak is szüksége lesz a nagyhatalmak korszakában.
A Grönland körül kialakult vitában Merz üdvözölte Donald Trump amerikai elnök visszalépését a vámok kivetésétől, valamint az erő alkalmazásának kizárását, ugyanakkor jelezte, hogy az új vámok aláásnák a transzatlanti kapcsolatokat, és Európa erre egységes, arányos választ adna. Beszédében a kancellár elismerte, hogy az európai NATO-tagoknak többet kell tenniük az északi térség biztonságáért, és hangsúlyozta, hogy Németország már növeli jelenlétét.
Gazdaságpolitikai témákban Merz bírálta az Európai Parlament döntését, amellyel jogi felülvizsgálatra küldte a Mercosur-szabadkereskedelmi megállapodást. A kancellár szerint az egyezmény - amely a Dél-Amerikai Közös Piac (Mercosur) államaival kötné össze az Európai Uniót - kiegyensúlyozott és nélkülözhetetlen az európai növekedéshez. Jelezte egyúttal, hogy Berlin a megállapodás ideiglenes alkalmazását is támogatná.
Beszéde végén Merz Németországot stabil és vonzó befektetési célpontként ajánlotta, a kormány adócsökkentéseket, energiaár-mérséklést, infrastruktúra-fejlesztéseket és új technológiai beruházásokat tartalmazó reformprogramját pedig az új nagyhatalmi korszak gazdasági kihívásaira adott válasz kulcselemének minősítette.
(MTI)
