A dán külügyminiszter megerősítette szerdán, hogy Grönland nem eladó, és Dánia nem fog emberek sorsáról alkudozni. "Emberi lényekről nem alkudozunk. Emberek között létrejöhet kereskedelem, de emberek sorsáról nem szokás tárgyalni" - jelentette ki Lars Lokke Rasmussen újságírók előtt.
Rasmussen Trump beszéde után (fotó: Tom Little / Reuters)
A dán külügyminiszter szerint az pozitív fejlemény, hogy Donald Trump azt mondta Davosban, nem akarja erővel elfoglalni Grönlandot, bár továbbra is megingathatatlanul meg akarja szerezni a Dániához tartozó szigetet.
Az amerikai elnök davosi "beszéde alapján egyértelmű, hogy a célja változatlan" - mondta. "Önmagában véve az pozitív, hogy nem akar katonai erőt bevetni, de ettől a probléma továbbra is fennáll" - tette hozzá a dán miniszter.
Rasmussen felidézte azt a közös elhatározást, amely január 14-én jött létre Washingtonban a dán, a grönlandi és az amerikai külügyminiszter, illetve az amerikai alelnök között. Eszerint magas szintű megbeszéléseket tartanának, hogy megvizsgálják, hogyan tudnák kezelni az amerikai aggályokat anélkül, hogy elfogadhatatlan lépéseket tennének.
"Nem fogunk soha úgy tárgyalni, hogy közben feladjuk az alapelveinket. 2026-ban élünk, egy olyan világrendben, amely a törvényességen, az államok szuverenitásán és a népek önrendelkezési jogán alapul, egy olyan világrendben, amelynek kiépítéséhez az Egyesült Államok is hozzájárult a második világháború után" - mondta Rasmussen.
Donald Trump Davosban a Világgazdasági Fórumon tartott beszédében azt mondta, közvetlen tárgyalásokat akar kezdeményezni Grönland megszerzéséről. Most először azt is kijelentette a Dániához tartozó területtel kapcsolatban, hogy nem akar erőt alkalmazni, de a tulajdonjog megszerzéséhez továbbra is ragaszkodik.
Brit miniszterelnök: nem engedek az amerikai nyomásnak
Keir Starmer brit miniszterelnök kijelentette szerdán, hogy London nem enged az amerikai kormány vámfenyegetések formájában megnyilvánuló nyomásának, és nem módosítja azt az álláspontját, hogy Grönland hovatartozásáról a grönlandiakat és Dániát illeti meg a döntés joga.
Starmer a londoni alsóház szerdai ülésén leszögezte: a brit kormány véleménye szerint teljesen elhibázott lépés, ha egy ország büntetővámokkal fenyegeti saját szövetségeseit, és így próbál nyomást gyakorolni rájuk. "Nagy-Britannia nem fog engedni az általa vallott alapelvekből és értékekből Grönland jövőjével kapcsolatban a vámfenyegetések hatására sem" - fogalmazott a munkáspárti brit kormányfő.
Starmer elmondta, hogy csütörtökön a Downing Streeten fogadja Mette Frederiksen dán miniszterelnököt, akivel megvitatja az autonóm területként Dániához tartozó Grönland ügyében kialakult helyzetet.
Keir Starmer alsóházi nyilatkozatának előzményeként Donald Trump amerikai elnök a Truth Social közösségi portálon a hétvégén bejelentette, hogy Dániával, Nagy-Britanniával, Norvégiával, Svédországgal, Finnországgal, Franciaországgal, Németországgal és Hollandiával szemben február 1-től 10 százalékos általános importvámot vezet be. Ezt azzal indokolta, hogy Dánia nem hajlandó átadni az Egyesült Államoknak Grönlandot, a másik hét ország pedig a sziget hovatartozásáról folyó vitában a dán kormány mögött sorakozott fel. Trump közölte azt is, hogy a vámok júniustól 25 százalékra emelkednek, és mindaddig érvényben maradnak, amíg nem jön létre egyezség arról, hogy az Egyesült Államok "teljeséggel és maradéktalanul megvásárolhatja" Grönlandot.
A szerdai alsóházi ülésen Keir Starmer a Chagos-szigetek sorsáról szóló ellenzéki kérdésre válaszolva úgy fogalmazott: Trump ebben az ügyben a héten másként nyilatkozott, mint korábban, és ezt is azzal a kifejezett céllal tette, hogy nyomást gyakoroljon Nagy-Britanniára Grönland jövőjének ügyében. "Trump elnök ezzel is azt akarja, hogy engedjek álláspontomból, de ezt nem fogom megtenni" - mondta a brit kormányfő.
London több évtizedes jogi és diplomáciai vita után 2024 októberében bejelentette, hogy Nagy-Britannia egykori gyarmatának, Mauritiusnak adja át az indiai-óceáni Chagos-szigetcsoport feletti fennhatóságot, és a területről évtizedekkel ezelőtt kényszerrel kitelepített őslakosok vagy leszármazottaik visszatérhetnek.
Az akkori londoni közlemény hangsúlyozta, hogy a szigetcsoport legnagyobb szigetén, Diego Garcián működő, főleg az Egyesült Államok által használt stratégiai fontosságú légitámaszpont fennmaradása továbbra is garantált, mivel az egyezmény felhatalmazást ad Nagy-Britanniának "99 évnyi kezdeti időszakra" a támaszpont feletti szuverén jogok gyakorlására.
Donald Trump annak idején támogatásáról biztosította Chagos-szigetek átadásáról szóló egyezményt, a Truth Social portálon megjelent keddi bejegyzésében ugyanakkor a megállapodást "óriási ostobaságnak" és a "teljes gyengeség megnyilvánulásának" nevezte, amelyre szerinte "Oroszország és Kína is kétségtelenül felfigyelt".
Trump is elismerte a bejegyzésben, hogy Grönland és a Chagos-szigetek sorsa összefügg. Azt írta: a Chagos-egyezmény is szerepel azoknak a nemzetbiztonsági okoknak "a nagyon hosszú listáján", amelyek miatt az Egyesült Államoknak "meg kell szereznie" Grönlandot.
(MTI)
Korábban írtuk: Trump a követeléséről Davosban: "Grönland nem több egy jégdarabnál, tehát csak egy jégdarabot kérünk"
