Olaszország nem küld katonákat Grönlandra, mert az, hogy ott állomásozik 15 olasz, 15 francia, 15 német, úgy hangzik, mint egy klasszikus vicc kezdete - jelentette ki Guido Crosetto védelmi miniszter az olasz sarkvidék-politikáról pénteken Rómában megrendezett konferencián.

Crosetto emlékeztetett arra, hogy a nemzetközi biztonságpolitika nem most fedezte fel az Északi-sarkvidék stratégiai jelentőségét. Kifejezte értetlenségét amiatt, hogy miért van most szükség katonai jelenlétre Grönlandon, ha eddig nem volt. "Tizenöt katona, akit kirándulni küldünk az Arktiszra, nem oszt, nem szoroz" - jelentette ki. Más kérdés az Északi-sark stratégiai jelentősége a jövőben. Miután a világnak ezzel a részével leginkább Oroszország határos, ahogy véget ér az ukrajnai háború, "az orosz katonai források nagy részét ebbe a zónába helyezik át, amint a NATO is teszi már" - tette hozzá.

"Ennél sokkal fontosabb - hangsúlyozta -, hogy a nyugati világ szabad maradjon, és ne szakadjon még több darabra, mert már így is túlságosan megosztott" - hangsúlyozta. Úgy vélte, Grönland függetlenségét nem katonákkal, hanem az Európai Unióhoz és a NATO-hoz tartozó tagállamok együttműködésével lehet garantálni.

Hasonlóképpen nyilatkozott a konferencián Antonio Tajani külügyminiszter, aki szerint a Nyugat biztonságát nem tíz vagy húsz katona jelenléte garantálja Grönlandon.

A védelmi, a külügyi, valamint az oktatási és kutatási tárca által megrendezett konferencián elhangzott, hogy az Arktiszon az éghajlat felmelegedése négyszer gyorsabb, mint a világ többi részén mért átlag, ami jelentősen befolyásolja a hajózási útvonalak alakulását.

A jég olvadásával a Szuezi-csatorna hagyományos kereskedelmi forgalma 40-50 százalékkal csökkenhet - hangoztatta Crosetto.

Az olasz tudományos és kutatóközpontok, valamint a védelmi ipar vállalatai is nagy figyelmet fordítanak az Északi-sarkvidékre, ahol a világ földgáztartalékának 30 százaléka, valamint a még fel nem tárt kőolaj 13 százaléka rejlik.

A konferencián bemutatták az Olaszország sarkkörstratégiájáról szóló, több mint ötvenoldalas kötetet.

Anna Maria Bernini felsőoktatási miniszter bejelentette, hogy március 3-án és 4-én Rómában fórumot rendeznek az Északi-sarkvidékről a nemzetközi politikai, vállalkozói és tudományos élet képviselőivel.

(MTI)