A helyi szomáli közösséghez kötődő gigantikus családi botránytól hangos Minnesota – írja a New York Times nyomán a 444. Szövetségi ügyészek tucatnyi embert vádoltak meg súlyos bűncselekményekkel, akik több száz millió dollárt lophattak el állami programokból, amelyek a covidjárvány idején a gyermekek étkeztetését voltak hivatottak biztosítani.

Eleinte sokan úgy gondolták, egyedi eset volt mindez egy rendkívüli egészségügyi helyzetben, ám ahogy újabb és újabb információk kerültek napvilágra, az amerikai nyomozó hatóságok következtetései új irányt vettek: az elmúlt öt évben Minnesota szomáliai diaszpórájának egyes csoportjai vastagon érintettek lehettek a csalássorozatban, amelynek keretein belül sokan úgy gazdagodtak meg, hogy olyan cégeket alapítottak, amelyek több millió dollár értékű, valójában soha nem teljesített szociális szolgáltatásokat számláztak az állami szerveknek. Eddig 59 embert ítéltek el. A 86 letartóztatottból 78-an a helyi szomáli közösség tagjai.

A három vizsgált csalási ügyben több mint 1 milliárd dollárnyi adófizetői pénzt loptak el. A minnesotai csalási botrány a pandémia idején tapasztalt széles körű visszaélések közül is kiemelkedik, pedig a hatóságok szerint ebben az időszakban az amerikaiak dollártízmilliárdokat loptak el munkanélküli segélyek, üzleti hitelek és egyéb támogatások formájában.

A csalássorozat a 2026-os választások közeledtével politikai kérdéssé vált, a kormányzói poszt visszahódítását tervező republikánusoknak kiváló munícióit nyújt az eset a kampányban. Tim Walz kormányzót és a demokratákat azért kérik számon, hogyan tűnhetett el ilyen mennyiségű pénz az irányításuk alatt.

Tim Walz minnesotai kormányzó, Kamala Harris méltó alelnökjelöltje (fotó: Brett Johnsen / NurPhoto / AFP)

Sok helyi szomáli szerint a csalássorozat rontja a körülbelül 80 000 fős közösség hírnevét, pedig a politikai és gazdasági helyzetük éppen erősödni látszott. Az eset szélesebb kérdéseket is felvetett Minnesota állam skandináv mintájú, magas adókkal finanszírozott szociális biztonsági hálójának fenntarthatóságáról, amely évtizedeken át vonzó környezetet teremtett a bevándorlók, köztük a 1990-es években polgárháború sújtotta Szomáliából érkező tízezrek számára.

Gyorsan gyanús lett, de George Floyd után pláne nem akartak rasszisták lenni

Már 2022-ben megjelentek arra utaló jelek, hogy valami probléma van az állami szociális szolgáltatások rendszerében, amikor szövetségi ügyészek kezdtek vádat emelni egy gyermekekétkeztetést célzó programmal kapcsolatban. Az ügyészek a minneapolisi Feeding Our Future nevű nonprofit szervezetre összpontosítottak, amely több tucat olyan helyi vállalkozás partnerévé vált, amelyeket étkeztetési helyszínként regisztráltak.

Az állami szervek kifizették a szervezetnek és partnereinek a számlákat, amelyek szerint több tízezer gyermeket etettek. Valójában az ügyészek szerint a legtöbb étkezés csak papíron létezett, a cégtulajdonosok a pénzt luxusautókra, ingatlanokra és külföldi projektekre költötték. Egy másik programban, amely autista gyermekek terápiájával foglalkoztott, az ügyészek szerint a szolgáltatók a minneapolisi szomáliai közösségből toboroztak gyermekeket, akiket aztán hamisan minősítettek terápiára jogosultnak, a szülőknek pedig „jutalékot” fizettek az együttműködésért.

Joseph H. Thompson szövetségi ügyész felügyeli a nyomozást (fotó: Ben Brewer / The New York Times)

A csalásra utaló jelek a pandémia első hónapjaiban felmerültek az étkeztetési programban, mégsem történt semmi, a pénzt tovább folyósították. 2020-ban a programot felügyelő Oktatási Minisztérium hivatalnokai elkezdtek kételkedni néhány számla valóságtartalmában. A már említett Feeding Our Future a pandémia alatt az étkeztetési program egyik legnagyobb szolgáltatója volt, és az Oktatási Hivatal gyanúját úgy tekerte le, hogy e-mailben azt írták az állami szervnek, hogy ha nem hagyják gyorsan jóvá a „kisebbségi tulajdonban lévő vállalkozások” jelentkezőit, perre mennek és rasszizmussal fogják vádolni az ügynökséget, és ez majd „minden hírportálon meg fog jelenni”.

A rasszizmusvád belengetése hatott, a szervezet tovább kapta a támogatást, és az újabb és újabb állítólagos étkeztetési helyszíneket is jóváhagyták. A New York Timesnak nyilatkozott egy korábbi minnesotai ügyész is, aki szerint az állam választott vezetői – különösen a demokrata adminisztráció tagjai – vonakodtak határozottabb lépéseket tenni a szomáliai közösségben felmerülő vádak kapcsán, szerinte a faji kérdések iránti érzékenység jelentős szerepet játszott a csalások elszaporodásában. (Ezen a ponton érdemes emlékeztetni arra, hogy a pandémiás segélyek kiosztása idején az állam a George Floyd meggyilkolása utáni tüntetéshullámmal is küzdött a 444 szerint, de a fisztogatás- és felforgatáshullám közelebb állna a valósághoz.)

Hamisítatlan néger megemlékezés a George Floyd nevű bűnözőben Mineapolisban 2020. május 28-án (fotó: Kerem Yucel / AFP / Getty Images)

A rasszizmus témája nem egyszer merült fel: amikor tavaly nyáron a gyermekétkeztetési csalási ügy tárgyalása a végéhez közeledett, az ügyészek szerint megkíséreltek megvesztegetni egy esküdtet, amely során nyílt utalás is történt a rasszizmusra. Az ügy több vádlottja állítólag egy 120 000 dollárral megtömött táskát küldött az egyik esküdthöz, egy üzenettel: „Miért, miért, miért mindig a színes bőrűeket és a bevándorlókat vádolják mások hibáiért?” Minnesota állam kormányzója, Tim Walz, azt mondta, a rasszizmussal kapcsolatos állítások nem akadályozták az intézkedéseket a csalások kezelésében. Walz jövőre a harmadik ciklusáért indul, és most új munkacsoportot hozott létre a csalási ügyek felderítésére, könnyebbé tette az állami szervek közötti információmegosztást, és engedélyezte új technológiák, köztük mesterséges intelligencia használatát gyanús számlázási gyakorlatok felderítésére.

Trump újra elővette az ügyet

Évek teltek el, mióta elkezdtek napvilágra kerülni az ügyek, de a botrány a Trump-adminisztráció bevándorlást szigorító intézkedései miatt most kapott (ismét) országos figyelmet. Trump múlt héten a közösségi médiában elítélte a minnesotai csalási ügyeket, hulladéknak nevezte a szomáliai bevándorlókat, akiket nem akar látni az Egyesült Államokban.

Teljesen elborult kirohanásában – fogalmaz a négerek elleni rasszizmussal nem vádolható zsidó lap – az amerikai elnök azt is mondta a szomáliai bevándorlókról, hogy „csak panaszkodnak, és semmit sem csinálnak”, és hogy Szomália alig nevezhető országnak. „Amikor a pokolból jönnek, és csak panaszkodnak, csak nyafognak, nem akarjuk őket az országunkban. Menjenek vissza oda, ahonnan jöttek, és tegyék jobbá azt a helyet” – jelentette ki az elnök, majd hozzátette: „Szomália büdös, és nem akarjuk őket az országunkban.”

Ezzel egyidejűleg bejelentette egy ideiglenes jogi státusz megszüntetését, ami lehetővé tette több száz szomáliai bevándorló számára, hogy az Egyesült Államokban éljenek és dolgozzanak.

Kapcsolódó: Trumpnak elege lett a bűzlő országukból érkező hulladék szomáliaiakból: nem akarjuk őket, menjenek haza!