Újabb megosztó javaslat látott napvilágot a németeknél: az ipari munkahelyek megőrzése érdekében a Magyarországon is jelenlévő Trumpf gyártóvállalat felvetette, hogy töröljék el a húsvét hétfőt, mint munkaszüneti napot, mert azzal mérsékelni lehetne a válság okozta veszteségeket – írja az Economx.

Németországnak nagyobb erőfeszítéseket kell tennie a válság kezelése és a munkahelyek védelme érdekében, ezért a húsvét hétfő munkaszüneti napjának eltörlését szorgalmazza a gyártástechnikában élvonalbeli multivállalat, a Trumpf. Úgy látják, az ünnepnapok szűkítése általánosan növelné a termelést, és a németeknél egyébként is túl sok a munkaszüneti nap, miközben európai átlagban a legmagasabb a betegszabadságon töltött idő.

A Stuttgart mellett székelő, sváb gépgyártó csoport vezére a sajtóban azzal érvelt, hogy „a világ továbbment”, ráadásul már alig vesz részt valaki a húsvét hétfői felvonulásokon, pedig eredetileg erre szánták ezt a napot.

A fogyasztói társadalmat megteremtő lelketlen erőknek már az ünnepek szentsége sem fontos (fotó: Getty Images)

A közgazdászok egy része támogatja, mások vitatják a felvetett intézkedés hatékonyságát, míg a polgárok felháborodtak az ünnep megcsonkításának gondolatára is.

Gazdaságkutatók szerint nyereséget hozna

A munkaszüneti napok csökkentéséről szóló vita nem új keletű, de a recesszióközeli években fellángolt tőlünk nyugatabbra.

A kevesebb szünnap mellett azok érvelnek, akik szerint az intézkedés lendíthetne a gazdaság teljesítményén és mérsékelné az államadósságot, a válság költségeit – így vélekedik a Német Kereskedelmi és Iparkamara, illetve például a Gazdasági Szakértők Tanácsa is.

A kölni Német Gazdaságkutató Intézet (IW) számításai szerint pedig egy plusz munkanap akár 8,6 milliárd euróval több növekedést hozhat.

Példaként említik, hogy Dánia is szűkítette a munkaszüneti napok számát, hogy abból finanszírozzák a megnövekedett védelmi kiadásokat.

Kikérik maguknak az emberek

Nyugati partnerünknél a vitát megalapozza, hogy tartományonként eltérő számú, 10-12 ünnepnapot tartanak évente, és az emberek átlagban már most is 400 órával kevesebbet dolgoznak, mint máshol Európában.

Ezért vetődött fel az üzleti szereplők részéről a szigorítás a válságkezelés egyik eszközeként, ám azt a polgárok mélyen elutasítják.

A szakszervezetekkel kapcsolatban álló Hans Böckler Alapítvány ráadásul felmérte, hogy valójában azokban a tartományokban hatékonyabb a termelés, ahol megtartották vagy újonnan bevezettek ünnepnapokat.

Az Insa közvéleménykutató intézet pedig egy reprezentatív kutatásában rámutatott: a németek elsöprő arányban követelik a méltányosságot az ünnepekkel kapcsolatban, és nincsenek felkészülve arra, hogy lemondjanak különösen a húsvétról, amit sokan vallási alapon élnek meg.