XIV. Leó pápa elítélte a vallási alapon elkövetett erőszakot a keresztény felekezetek közötti izniki ökumenikus találkozón, és arra kérte a közel-keleti keresztény egyházi vezetőket, hogy lépjenek túl a közöttük fennálló, évszázados megosztottságon.

XIV. Leó pápaként tett első külföldi útja a niceai zsinat 1700. évfordulója alkalmából vezetett Törökországba, amelynek 85 millió lakosa között csak mintegy 180 ezer keresztény van. Az ókori Nicea, mai nevén Iznik, Isztambultól délre található.

A találkozó tóparti rendezvényén - amelyen török, egyiptomi, szíriai és izraeli keresztény vezetők is részt vettek - a pápa sajnálatosnak nevezte, hogy a világ 2,6 milliárd kereszténye nem él nagyobb egységben. "Ma az egész emberiség, amelyet erőszak és háborúk sújtanak, a megbékélésért kiált" - fogalmazott. Hozzátette: a vallást nem lehet ürügyként használni háborúra, erőszakra vagy fanatizmusra; a helyes utat a testvéri találkozás, a párbeszéd és az együttműködés jelenti.

A pápa az Iznik-tó partján álló IV. századi bazilika romjainál együtt imádkozott I. Bartolomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárkával, az ortodox egyház tiszteletbeli vezetőjével. A templom maradványai 2014-ben kerültek elő a tó mélyéről, és a közelmúlt aszályai miatt váltak ismét láthatóvá.

XIV. Leó beszédében kiemelte, hogy a Krisztusban hívő közösségekben erős az egység iránti vágy, és a keresztény hagyományok követőit szoros kötelékek fűzik egymáshoz.

A püspökök 325-ben, I. Konstantin császár összehívására tanácskoztak Niceában (más nevén Nikaiában). Az első niceai zsinat fektette le a keresztény hit egyik alapvető tételét: Jézus Krisztus egy személyben Isten és ember, ami a mai napig a niceai hitvallás, a hiszekegy ima alapját képezi.

A pápa péntek reggel az isztambuli Szentlélek-székesegyházban a helyi katolikus közösséggel is találkozott, akik "Éljen a pápa" kiáltásokkal fogadták. Az egyházfő arra kérte őket, hogy ne politikai befolyásszerzésre törekedjenek, hanem a Törökországban élő menekültek támogatását segítsék.

Szombaton XIV. Leó ellátogat az isztambuli Kék Mecsetbe - ez lesz az első muszlim imahely, amelyet egyházfőként felkeres -, majd szentmisét mutat be a Volkswagen Arénában. XIV.Leó és I. Bartolomaiosz még aznap Isztambulban közös nyilatkozatot írnak alá az egyházak közötti kapcsolatok erősítéséről.

A pápa érkezése előtt Iznikbe utazott Mehmet Ali Agca is, aki 1981-ben a római Szent Péter téren rálőtt II. János Pál pápára, aki a merényletet túlélte, és megbocsátott támadójának. Agcát 19 évnyi olaszországi börtönbüntetésének letöltése után 2000-ben adták ki Törökországnak, ahol egy újságíró meggyilkolása miatti börtönbüntetésének letöltése után, 2010-ben szabadult. A Demirören hírügynökség szerint a férfi azt mondta: "Reméltem, hogy néhány percet beszélhetek a pápával, akár Iznikben, akár Isztambulban." A török hatóságok azonban még a pápa érkezése előtt eltávolították a városból.

(MTI)