A tanzániai ügyészség pénteken 98 ember ellen emelt vádat, akiket azzal gyanúsítanak, hogy részt vettek a múlt heti általános választások után kirobbant zavargásokban - derült ki a bírósági dokumentumokból.

A legerősebb ellenzéki erő, a Párt a Demokráciáért és a Haladásért (CHADEMA) és emberi jogi aktivisták közlése szerint a zavargásokban a biztonsági erők több mint ezer embert öltek meg, de a tanzániai kormány eltúlzottnak nevezte az adatokat és ennél sokkal kisebbre tette azok számát, akik életüket vesztették.

Benson Bagonza, a tanzániai Evangélikus-Lutheránus Egyház püspöke szerint a vádemelések csak tovább mérgesítik a választások után kialakult állapotokat. Egyházi vezetők másokkal együtt arra szólították fel a kormányt, hogy próbáljon meg szót érteni politikai ellenfeleivel és a tiltakozókkal.

A Dar es-Salaam-i bíróságra benyújtott dokumentumokban az ügyészség azzal vádolta meg a gyanúsítottakat, hogy "szándékosan akadályozták a 2025-ös általános választásokat azzal a céllal, hogy megfélemlítsék a Tanzániai Egyesült Köztársaság végrehajtó hatalmát", és kárt okoztak kormányzati tulajdonban.

A tiltakozásokat főként az váltotta ki, hogy a két vezető ellenzéki jelöltet kizárták az elnökválasztási küzdelemből. Egyiküket, a CHADEMA vezetőjét, Tundu Lissut áprilisban hazaárulással vádolták meg.

A választási bizottság Samia Suluhu Hassan hivatalban lévő elnököt kiáltotta ki győztesnek, miután a szavazatok csaknem 98 százalékát szerezte meg. Az elnök hétfőn tette le az esküt.

Hassan a Tanzániai Forradalmi Párt jelöltje volt, amely Tanzániát az ország függetlenné válása, azaz 1961 óta irányítja. Az ország első női elnöke 2021-ben vette át a hatalmat elődje, John Magufuli halála után.

Az Afrikai Unió megfigyelői kétségbe vonták a szavazás hitelességét, és közölték, hogy dokumentumokkal rendelkeznek az eredmény meghamisításáról.

A kormány a bírálatokat visszautasítva közölte, hogy a választás tisztességes volt.

(MTI)