Az osztrák kormány november 10-én mutatja be felülvizsgált antiszemitizmus elleni nemzeti stratégiáját - közölte szerdán Alexander Pröll, a szövetségi kancellária államtitkára.
A Bécsi Zsidó Hitközség (IKG) szerdán kiadott sajtóközleménye szerint 2025 első felében 726 antiszemita incidenst - köztük fizikai támadást, fenyegetést, anyagi kárt, leveleket és "sértő viselkedést" - regisztráltak Ausztriában. A tavalyi év azonos időszakában 808 esetet jelentettek be náluk, 2023-ban pedig, a Hamász izraeli támadása előtt 311 bejelentést rögzítettek.
Az IKG antiszemita incidensekkel kapcsolatos bejelentéseket fogadó központja csak az "egyértelműen antiszemita" eseteket veszi figyelembe. Közlésük szerint a különösen fenyegető esetek száma a nyári hónapokban megnőtt, de ez az adat már az éves jelentésbe kerül be, amely várhatóan 2026 tavaszán jelenik meg.
"Az antiszemita cunami tartós árvízzé változott" - értékelte a kialakult helyzetet Oskar Deutsch, a Bécsi Zsidó Hitközség (IKG) elnöke. A zsidók fenyegetett helyzetben vannak, de a zsidó élet továbbra is "Ausztria szerves része", ami az átfogó biztonsági intézkedéseknek köszönhető - mondta.
A IKG felszólította a politikusokat, az igazságszolgáltatást és a civil társadalmat, hogy tegyenek lépéseket az antiszemitizmus ellen.
"Ha meg akarjuk őrizni a zsidó életet Ausztriában, védelemre, szolidaritásra és egyértelmű állásfoglalásra van szükség - minden egyes nap" - jelentette ki Alexander Pröll államtitkár. A cél az, hogy "egyértelmű jelzést küldjünk" - fűzte hozzá, mivel a jelenlegi számok intő jelnek tekinthetők. Ezzel kapcsolatban az államtitkár rámutatott, hogy az antiszemitizmus továbbra is magas szinten van Ausztriában, és egyre elfogadottabb.
"Az antiszemitizmus elleni határozott fellépés kormányzati munkánk elengedhetetlen része" - hangsúlyozta Gerhard Karner belügyminiszter közleményében, amelyben leszögezte, hogy az állam jól együttműködik a zsidó közösségekkel. "A biztonsági hatóságok megbízatása egyértelmű: megvédeni az ausztriai zsidó közösséget, azzal a céllal, hogy megőrizzék együttélésüket a nyilvánosság előtt és láthatóvá tegyék azt" - fogalmazott Karner.
Jörg Leichtfried, a szövetségi belügyminisztérium államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy szoros kapcsolat van az Európán kívüli fejlemények és az ausztriai zsidó közösséggel szembeni radikalizálódás között. Hangsúlyozta, hogy ez ellen fel kell lépni, különös tekintettel a múltra. "Az emlékezés soha nem jelenthet leállást. Arra kötelez minket, hogy határozottan lépjünk fel az antiszemitizmus ellen, és aktívan védjük a zsidó életet Ausztriában, világszerte, nap mint nap" - mondta.
Beate Meinl-Reisinger külügyminiszter azt emelte ki közleményében, hogy a szövetségi kormánynak és a társadalomnak "még határozottabban kell fellépnie az erőszak, a gyűlölet és az uszítás ellen". Ezért az osztrák kormány felülvizsgálja az antiszemitizmus elleni nemzeti stratégiát, és kitágítja a demokratikus nevelést. "Mert az antiszemitizmus nemcsak a zsidók, hanem alapvető demokratikus értékeink ellen is irányul" - indokolta.
Lukas Hammer, a Zöldek pártjának emlékezetpolitikáért felelős szóvivője sajtóközleményben kért határozott fellépést kért a kormánytól. "Zöldekként mindig is elutasítottuk az antiszemitizmus minden formáját, függetlenül attól, hogy kitől származott" - emlékeztetett, hozzáfűzve, hogy az antiszemitizmus elleni küzdelem "átfogó és társadalmi-politikai feladat".
(MTI nyomán)
