A kanadai Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezte a gyermekpornográfia birtoklásáért kötelezően kiszabható minimum egy év börtönbüntetést, mondván, hogy a jogszabály alkotmányellenes, mivel megakadályozza a bírákat abban, hogy minden egyes esethez arányos, személyre szabott büntetést szabjanak ki - írja a National Magazine.

Az ügy két quebeci jogi eljárásból indult ki, ahol két férfit ítéltek el nagy mennyiségű gyermekbántalmazási anyag gyűjtése miatt.

Az első esetben egy 28 éves katonát, Louis-Pier Senneville-t 317 kép letöltéséért és tárolásáért ítélték el, amelyek körülbelül 90 százaléka három és hat év közötti gyermekeket ábrázolt. A bíróság szerint az anyag „különösen szadista jellegű” volt, és kisgyermekek súlyos szexuális bántalmazását ábrázolta.

Senneville a tárgyalás során azt állította, hogy azért mentette el a képeket, hogy felkutassa az elkövetőket, de az ügyészség bebizonyította, hogy több mint egy évig birtokolta a fájlokat anélkül, hogy kapcsolatba lépett volna a rendőrséggel. Később bevallotta, megbánta tettét, és terápián vett részt, amíg az ítélethirdetésre várt.

A bíró aránytalannak találta a törvényes minimumbüntetést, és ehelyett Senneville-t 180 nap hétvégi börtönbüntetésre, két év próbaidőre és 20 év szexuális bűnözői nyilvántartásba vételre ítélte. Az ítélet során „őszintén megbánónak” és „pedofil vagy hebefil érdeklődés nélkülinek” nevezte Senneville-t.

Louis-Pier Senneville a bíróságon

A második eset Mathieu Naud-val kapcsolatos, akit 2020-ban gyermekpornográfia birtoklása és terjesztése miatt ítéltek el. A rendőrség több mint 500 képet és 270 videót talált a számítógépén, amelyeken öt és tíz év közötti gyermekeket erőszakoltak meg. A bíróság itt sem alkalmazta a minimális büntetést. Ehelyett a bíró 9 hónap börtönt szabott ki birtoklásért, további 11 hónapot terjesztésért, további két év próbaidőre és terápiára ítélte, Naud „alacsony önbizalmára” és „legyőzésre törekvő hozzáállására” hivatkozva.

Quebec igazságügyi minisztere mindkét ítélet ellen fellebbezett, azzal érvelve, hogy a parlament által kiszabható minimumbüntetések tükrözik a bűncselekmények súlyosságát, és visszatartó erejűek. A Fellebbviteli Bíróság elutasította a fellebbezést azzal az indokkal, hogy a törvény indokolatlanul szigorú lehet a kevésbé súlyos esetekben, például amikor fiatalok osztanak meg képeket egymással.

A Legfelsőbb Bíróság most helybenhagyta ezt az érvelést. Megállapította, hogy a gyermekpornográfia a büntető törvénykönyv legsúlyosabb bűncselekményei közé tartozik, de a rögzített minimumbüntetések megakadályozzák a bíróságokat abban, hogy „arányos, minden egyes elkövetőhöz igazított büntetést szabjanak ki”. A bíróság szerint az ítéletnek figyelembe kell vennie „az elkövető körülményeit”.

A döntés hasonló egy tavalyi németországi vitához, ahol a Bundestag módosította a büntető törvénykönyvet, és csökkentette a bántalmazást ábrázoló anyagok birtoklásáért kiszabható minimális büntetési tételt. A reformot az „arányosság” és a „bíróságok cselekvési szabadságának” igénye motiválta, de heves kritikát váltott ki a gyermekjóléti szervezetek részéről.

KG - Kuruc.info