Amikor a Google és az Amazon 2021-ben egy jelentős, 1,2 milliárd dolláros felhőalapú számítástechnikai megállapodást kötött, ügyfelük – az izraeli kormány – szokatlan követeléssel állt elő: egy olyan titkos kód használatát kérték, amely később „kacsintási mechanizmusként” vált ismertté – írja a Guardian nyomán a 24.

Illusztráció: Rita Liu / The Guardian / Getty Images

A követelés – amelynek teljesítése érdekében a Google-nak és az Amazonnak gyakorlatilag meg kellett kerülnie a világ különböző országaiban fennálló jogi kötelezettségeket – abból az aggodalomból fakadt, hogy az Izrael által a globális vállalatok felhőalapú platformjaira feltöltött adatok külföldi bűnüldöző szervek kezébe kerülhetnek. Más nagy technológiai vállalatokhoz hasonlóan ugyanis a Google és az Amazon felhőalapú üzletága is rendszeresen teljesíti a rendőrség, az ügyészség és a biztonsági szolgálatok azon kérését, hogy a nyomozások elősegítése érdekében adja át az ügyféladatokat.

Ez a folyamat gyakran titokban zajlik, és a vállalatoknak megtiltják, hogy értesítsék az ügyfeleket arról, hogy adataik átadásra kerültek. Ez vagy azért van, mert a bűnüldöző szervnek van erre jogosultsága, vagy mert a bíróság elrendelte, hogy hallgassanak.

Ezért az izraeli tisztviselők titkos riasztási rendszert javasoltak. A vállalatoknak fizetési tranzakciókba rejtett jelzéseket kellett küldeniük az izraeli kormánynak, ha az adataikat átadták külföldi bíróságoknak vagy nyomozóknak. A Guardian birtokába került dokumentumok szerint a szerződés megkötése érdekében a Google és az Amazon beleegyezett ebbe. Egyébként a Microsoft is pályázott az úgynevezett a Nimbus-szerződésre, de végül alulmaradtak, ugyanis kifogásoltak egyes részeket.

Az izraeli pénzügyminisztériumtól kiszivárgott dokumentumok szerint a titkos kód a vállalatok által az izraeli kormánynak fizetett „különleges kompenzáció” nevű kifizetésekben szerepelt. Az iratok alapján a kifizetéseket „az információ átadását követő 24 órán belül” kellett teljesíteni, és azoknak tartalmazniuk kellett a külföldi ország előhívó számát, az összeg pedig 1000 és 9999 izraeli sékel (100 ezer és egymillió forint) között mozgott.

Ha például a cégek izraeli adatokra vonatkozó kérést kapnak az olasz hatóságoktól, ahol a +39-es hívószám érvényes, akkor 3900 sékelt kell küldeniük. Arra is kidolgoztak egy mechanizmust, ha nem árulhatják, mely országból jött a kérés. Ilyenkor a vállalatoknak 100 ezer sékelt (10 millió forintot) kell fizetniük az izraeli kormánynak.

Az Amazon és a Google tagadja, hogy jogilag kötelező érvényű végzéseket kerültek volna meg. Az izraeli pénzügyminisztérium szóvivője szerint a célzás, miszerint „Izrael kényszeríti a vállalatokat a törvény megszegésére, alaptalan.”