Október elején újabb botrány kavarta fel az amerikai konzervatív médiát. Candace Owens nyilvánosságra hozott egy üzenetváltást, amelyet állítása szerint Charlie Kirkkel folytatott két nappal halála előtt, írja a Magyar Jelen. A Turning Point USA nevű konzervatív ifjúsági szervezetet Kirk alapította, és az amerikai konzervatívok egyik legismertebb alakjává vált. Szeptember 10-én merénylet áldozataként halt meg egy Utah Valley Egyetemen tartott rendezvényen, ahol egy tetőről tüzelő elkövető megölte.
Fotó: Newsweek
Will Sommer, a Daily Beast újságírója először hívta fel a figyelmet az üzenetváltásra. A képernyőképek Kirk egy csoportos beszélgetését láthatóvá teszik: „Elvesztettem egy újabb hatalmas zsidó adományozót. Kétmillió dollár évente, mert nem akarjuk eltávolítani Tuckert. Gondolkodom, hogy meghívjam-e Candace-t.”
Tucker Carlson, a Fox News korábbi műsorvezetője kritikus hangot fogalmazott meg Izraellel és az amerikai külpolitikával kapcsolatban, ami miatt nyomás nehezedett rá. Az adományozó Kirk távolodását követelte Carlsontól, ám ő nem volt hajlandó engedni.
Kirk ezután hozzátette: „A zsidó adományozók minden sztereotípiát megerősítenek. Nem hagyhatom, és nem fogom, hogy így megfélemlítsenek. Más választásom nem marad, mint hogy elhagyjam az Izrael-párti ügyet.”
🚨🇮🇱 🇺🇸 BREAKING: Charlie Kirk 48 hours before his death:
— Jackson Hinkle 🇺🇸 (@jacksonhinklle) October 6, 2025
"Jewish donors play into all the sterotypes. I cannot and will not be bullied like this. Leaving me no choice but to leave the Pro Israel cause" pic.twitter.com/svL5UwIHsS
Kirk egész karrierje során rendíthetetlen Izrael-támogatóként pozícionálta magát a nyilvánosságban. Az üzenetek azonban már mást mutatnak. Kirk ekkora már döntött: nem fontolgatta, hanem végre is hajtotta a szakítást adományozóival. Két nappal később meghalt.
Josh Hammer, a konzervatív Newsweek véleményrovatának szerkesztője határozottan tagadta az üzenetek valódiságát. Hammer rendszeresen megjelent Kirk műsorában vendégként, és szoros szakmai kapcsolatot ápolt vele. Nyilvánosan kijelentette, hogy az üzenetek hamisítványok. Hammer tagadása azonban koordinált erőfeszítésnek tűnt Kirk valódi nézeteinek elfojtására.
Andrew Kolvet, Kirk kommunikációs igazgatója azonban élő műsorban erősítette meg az üzenetek valódiságát. Evan Kilgore konzervatív közéleti szereplő számolt be arról a pillanatról, amikor Kolvet a Charlie Kirk Show-ban elismerte, hogy Owens által megosztott szöveges üzenetek hitelesek. Hammer tagadása ezzel hiteltelenné vált.
A nyugati fősodratú média nagyrészt figyelmen kívül hagyta a történetet. A New York Times, a Washington Post, a CNN, a BBC és a Reuters egyáltalán nem számolt be részletesen az üzenetváltásról. A Times of India azonban részletesen foglalkozott a leleplezésekkel, Hammer tagadásával, Erika Kirk reakciójával és a biztonsági hiányosságokkal. Egy indiai médium részletes tudósítást nyújtott, miközben a nagy nyugati médiumok hallgattak.
Kirk karrierje során következetesen Izrael-párti álláspontot képviselt, ami számára jelentős politikai és pénzügyi támogatást biztosított. A Turning Point USA erősen támaszkodott olyan adományozókra, akik ezt az irányvonalat elvárták. Kirk lényegében fogoly volt saját szervezetének finanszírozási rendszerében, és az üzenetek azt mutatják, hogy ezzel tisztában is volt.
Owens egy további állítást is megfogalmazott, miszerint Kirk evangéliumi protestáns háttere ellenére a katolicizmus felé fordult. Kirk rózsafüzérrel imádkozott, és miséken is részt vett. Azt írta Owensnek, hogy „a katolicizmus egyre vonzóbbá válik számomra.” Kirk valami hitelesebbet keresett, mint az adományozók által ellenőrzött evangéliumi–cionista szövetséget.
A magyar közönség számára mindez nem pusztán amerikai belpolitikai kuriózum. A külföldi befolyás kérdése és az adományozók szerepe a politikai diskurzus alakításában mindazokat érinti, akik nemzeti önrendelkezésben gondolkodnak. Kirk története figyelmeztető példa Magyarország és Közép-Európa számára is.
Hasonló nyomás nehezedik a régióra nemzetközi adományozók és „civil” szervezetek részéről. Kirk esete világosan mutatja, hogy nem lehet két urat szolgálni. Megpróbálta fenntartani anyagi forrásait, miközben magánéletében nehezményezte a hozzá kapcsolódó, teljesíthetetlen feltételeket. Minden nemzeti mozgalomnak választania kell, hogy adományozói támogatásból biztosítja pénzügyi biztonságát, vagy valódi függetlenséget épít közösségi forrásokból.
Kirk példája nem egyedülálló. Megannyi konzervatív szereplő van most is hasonló helyzetben. A konzervatív mozgalmakban számos esetben rendszerszintű korrupció figyelhető meg, melyet külföldi érdekek irányítanak. A nyugati média hallgatása is azt jelzi, hogy a befolyás nemcsak a politikai mozgalmakra, hanem a médiára is kiterjed.
Candace Owens lépése vitathatatlanul megosztotta a konzervatív tábort. Vannak, akik árulónak tartják amiatt, hogy nyilvánosságra hozta egy elhunyt ember magánbeszélgetéseit. Mások úgy gondolják, hogy ha Charlie Kirk valóban ilyen aggályokkal küzdött, a nyilvánosságnak joga van tudni róla, különösen azoknak az átlagembereknek, akik politikailag és anyagilag támogatták őt.
Owens azzal érvel, hogy a Turning Point USA cionista adományozói igyekeznek eltéríteni az embereket az igazság felderítésétől, hogy átvegyék az irányítást Kirk öröksége felett. „Ne azzal gyászoljátok, hogy pénzt adományoztok a Turning Point USA-nak, hanem azzal, hogy megkérdezitek, mi történt pontosan azon a napon!”
Owens ezzel közvetlenül szembeszáll azok próbálkozásával, akik Kirk halálából pénzügyi és politikai hasznot akarnak húzni, miközben megkísérlik elfojtani Kirk valódi szellemiségét.
