A francia szakszervezetek felhívására tartott országos tiltakozónapon csaknem fele annyian vonultak csütörtökön az utcákra, mint két héttel ezelőtt, hogy a tervezett költségvetési megszorítások ellen tiltakozzanak.
Az egyik legjelentősebb szakszervezet, a CGT csaknem 600 ezer tüntetőt számolt össze az országszerte szervezett 250 tüntetésen, míg szeptember 18-án több mint egymilliót regisztráltak. A belügyminisztérium szerint viszont 195 ezren vettek részt a megmozdulásokban, míg két héttel ezelőtt a hatóságok több mint félmillió résztvevőről tudtak.
Párizsban a rendőrség adatai szerint szeptember 18-án 55 ezren, csütörtökön 24 ezren tiltakoztak.
A tüntetések incidensek nélkül értek véget.
Míg Sophie Binet, a CGT főtitkára - aki a fővárosi menetben vonult - a "teljes szakszervezeti egységre, és a munkások elszántságára" hívta fel a figyelmet, Francois Hommeril, a CFE-CGC elnöke elismerte, hogy a mozgósítás nem érte el a két héttel ezelőtti szintet.
A szakszervezetek eredetileg azért hirdettek országos megmozdulásokat, hogy tiltakozzanak a még az előző kormányfő, Francois Bayrou által a nyáron bejelentett 44 milliárd eurós költségvetési megtakarítási terv ellen, amelyet egyelőre az új miniszterelnök - aki még mindig nem alakított kormányt - sem vetett el.
Sébastien Lecornut szeptember 9-én nevezte ki a köztársasági elnök új miniszterelnöknek, miután elődjét, Francois Bayrout az önmaga által kért bizalmi szavazáson a képviselők megbuktatták a tervezett 44 milliárd eurós költségvetési megtakarítási csomag miatt. Decemberben Michel Barnier-t is a költségvetési tervezet miatt buktatta meg a parlamenti ellenzék egy bizalmatlansági indítvánnyal.
A miniszterelnök a hétvégére ígéri a kormányalakítást, s azt követően mondja el programbeszédét a Nemzetgyűlésben. Annyit már jelzett a francia sajtónak, hogy mintegy ötmillió szerény jövedelmű háztartás számára adócsökkentést tervez, adómentessé tenné a túlórákat és csökkentené a munkavállalók szociális hozzájárulásait.
A szakszervezeteknek szerdán elküldött levelében a kormányfő ígéretet tett a nők nyugdíjainak emelésére is. A szakszervezetek viszont a 2023-ban elfogadott nyugdíjreform teljes visszavonását követelik.
Sébastien Lecornu - aki a harmadik miniszterelnök a 2024 nyarán tartott előrehozott választások óta, és az ötödik Emmanuel Macron 2022-es újraválasztása óta - ugyanakkor elkötelezte magát az államadósság csökkentése mellett, amely idén eléri a GDP 114 százalékát, valamint alapvető változásokat ígért a költségvetés területén.
Franciaország a harmadik helyen áll az eurozóna legeladósodottabb országai között, Görögország és Olaszország mögött, és első a deficit mértékét tekintve, amely idén a GDP 5,4 százalékát teszi ki, messze elmaradva a 3 százalékos küszöbtől, amely lehetővé tenné az adósság stabilizálását.
(MTI)
