Nagy-Britannia újra életbe léptette az ENSZ-szankciókat Irán ellen az iráni nukleáris fejlesztésről kötött megállapodás megsértése miatt.
A londoni külügyminisztérium csütörtöki tájékoztatása szerint a büntetőintézkedések 121 iráni illetékesre és szervezetre vonatkoznak. Az érintettek a tárca szerint részt vesznek az iráni nukleáris fejlesztési programban vagy a ballisztikus rakéták kifejlesztését célzó tevékenységben.
A London által most újból érvényesített szankciók közé tartozik a hagyományos fegyverek kereskedelmére meghirdetett embargó, valamint az olyan termékek, alapanyagok, felszerelések és technológiák iráni exportjának tilalma, amelyek felhasználhatók az iráni urándúsítási, újrafeldolgozási és nehézvíz-termelési tevékenységhez, valamint a nukleáris fegyvereket célba juttató eszközök fejlesztéséhez - áll a londoni külügyminisztérium tájékoztatásában.
A csütörtökön bejelentett brit szankciók előzményeként az iráni nukleáris fejlesztési program korlátozásáról és ellenőrzéséről tíz éve kötött többhatalmi megállapodásban (Joint Comprehensive Plan of Action, JCPoA) részes, E3-csoportként ismert három európai hatalom, Nagy-Britannia, Németország és Franciaország augusztus végén közösen kezdeményezte az ENSZ Biztonsági Tanácsánál az úgynevezett snapback-mechanizmus elindítását, azzal az indokkal, hogy Irán komoly mértékben megsérti a JCPoA-megállapodásból eredő kötelezettségeit.
A mechanizmus lehetővé teszi az Iránnal szembeni korábbi ENSZ-szankciók, például az általános fegyverembargó, valamint számos iráni személy és szervezet elleni büntetőintézkedések újbóli életbe léptetését.
A snapback-folyamat az E3-csoport által meghatározott 30 napos türelmi időszak után lezárult, így szeptember végén ismét érvénybe léptek a Teheránnal szemben foganatosított, de a JCPoA-szerződés nyomán enyhített vagy feloldott BT-szankciók, és London ennek szerzett érvényt a maga részéről a csütörtökön bejelentett intézkedésekkel.
Yvette Cooper brit külügyminiszter minapi nyilatkozatában hangsúlyozta: Teherán 2019 óta olyan mennyiségű dúsított uránt halmozott fel, amely 48-szorosan haladja meg a JCPoA-egyezményben rögzített felső határt.
A brit külügyminisztérium adatai szerint Iránnak 440 kilogrammnyi 60 százalékosra dúsított uránkészlete van.
A tárca kiemelte, hogy Irán az egyetlen ország az egész világon, amelynek nincs nukleáris fegyvere, és mégis ilyen magas dúsítási szintű uránt állított elő ekkora mennyiségben. Erre a brit kormány már korábban is felhívta a figyelmet.
David Lammy előző brit külügyminiszter - akit Keir Starmer miniszterelnök nemrég miniszterelnök-helyettessé nevezett ki - a londoni alsóházban néhány hete tartott tájékoztatásában elmondta: az Irán által elért 60 százalékos urándúsítási szint csak nukleáris fegyver előállításának szándékával magyarázható, mivel a polgári célú atomreaktorok fűtőanyagaként használt urán dúsítási szintje általában 3-5 százalék.
(MTI)
