Tizenkét napos határidőt szabott meg Koszovóban az alkotmánybíróság a parlament megalakítására kedden, miután már öt és fél hónap eltelt az alakuló ülés kezdete óta, és a képviselő-testület még mindig nem tudta megkezdeni a munkáját, mert továbbra sem választották meg a képviselőház alelnökeit.
Az alkotmánybíróság úgy véli, hogy az április 15-én megkezdett alakuló ülés még nem zárult le, mert a képviselőház elnökét ugyan megválasztották, az öt alelnököt azonban nem. Az alelnökök egyikét a szerb nemzeti kisebbség soraiból kell megválasztani, erre azonban eddig nem került sor - olvasható az alkotmánybíróság internetes oldalán nyilvánosságra hozott döntésben. A testület egyben arra utasította a képviselőket, hogy munkájukat a koszovói alkotmánnyal összhangban végezzék, vagyis válasszák meg a szerb kisebbségi alelnököt is.
A koszovói parlament augusztus 26-án választotta meg a házelnököt. Dimal Bashal, a baloldali Önrendelkezés (Vetevendosje) mozgalom jelöltjeként lett a pristinai parlament házelnöke. A házelnököt 57 próbálkozás után sikerült megválasztani, több mint hat hónappal az általános választások után.
A február 9-i parlamenti választást a kormányzó, baloldali Önrendelkezés (Vetevendosje) mozgalom nyerte meg a voksok 42,3 százalékának megszerzésével. Ez 48 képviselői helyre volt elegendő a 120 tagú törvényhozásban, vagyis Albin Kurti miniszterelnök pártjának koalíciós partnert kellett találnia a kormányzáshoz.
A választás második helyezettje a korábban Hashim Thaci volt államfő vezette Koszovói Demokrata Párt (PDK) lett a szavazatok 20,95 százalékával, a harmadik pedig a Koszovói Demokrata Szövetség (LDK) 18,27 százalékkal, míg Ramush Haradinaj volt kormányfő Szövetség Koszovó Jövőjéért (AAK) nevű pártja és koalíciós partnerei 7,6 százalékot szereztek. A többi albán párt nem jutott be a törvényhozásba.
A nemzeti kisebbségeknek 20 garantált hely jut a parlamentben, 10 a szerbnek, 10 pedig a többi nemzeti közösségnek. A szerbeknek fenntartott helyek közül kilencet a Belgrád által támogatott Szerb Lista szerzett meg, egy az ellenzéki Szabadságért, Igazságért és Fennmaradásért nevű pártnak jutott.
A parlament alakuló ülését április 15-re hívták össze, ám akkor nem sikerült megalakulnia az új összetételű törvényhozásnak, mert az illetékes bizottság nem tudta hitelesíteni a megválasztott képviselők megbízatását, a miniszterelnök és a kormány tagjai ugyanis még nem mondtak le, így nem válhattak képviselővé. Néhány nappal később ugyan a képviselők letehették esküjüket, a házelnök személyéről azonban akkor nem sikerült megegyezni.
(MTI)
