Megállapodást írt alá Oroszország és Irán arról, hogy Irán déli részén felépítenek négy atomerőművet - jelentette be pénteken az iráni atomenergia-ügynökség.
A Hormoz iráni energiavállalat és az orosz Roszatom között létrejött megegyezés értelmében a tervezett beruházás 25 milliárd dollár értékű, helyszíne pedig Szirik város lesz a dél-iráni Hormozgán tartományban - idézte a bejelentést az iráni állami média.
Iránban jelenleg Busehr városban működik atomerőmű, ahol 1000 megawatt villamos energiát tudnak előállítani, ami az ország energiaigényének csak töredékét fedezi.
Az új atomerőművek felépítésének üteméről egyelőre nem hoztak nyilvánosságra részleteket.
Az Irna iráni hírügynökség úgy értesült, hogy a tervezett erőművek egyenként 1255 megawatt áramot tudnak majd előállítani.
Bár Irán jelentős szénhidrogén-készletekkel rendelkezik, energiaellátásában rendszeresen okoznak fennakadást áramszünetek. Az atomenergiára mint lehetséges megoldásra tekintenek az energiahiány kezelésében. Teherán 1993 óta működik együtt Oroszországgal a nukleáris energia polgári célú felhasználása terén, a busehri atomerőműben ma is dolgoznak orosz szakértők.
A nyugati országok hosszú ideje azzal vádolják Iránt, hogy atomfegyver előállítására törekszik, de Teherán ezt tagadja. Franciaország, Nagy-Britannia, Németország, az Egyesült Államok, Oroszország és Kína 2015-ben kötötte meg Iránnal az iráni nukleáris fejlesztési program korlátozásáról és ellenőrzéséről szóló megállapodást (Közös Átfogó Akcióterv, angol rövidítéssel JCPOA), amelyben Irán vállalta, hogy szankciók feloldása fejében korlátozza atomprogramját. A megállapodást az ENSZ 2231. határozata léptette érvénybe, és október közepén jár le.
Donald Trump amerikai elnök első mandátuma idején, 2018-ban kiléptette országát a szerződésből, és visszaállította az Egyesült Államok által elrendelt büntetőintézkedéseket. Irán ezt követően felhagyott egyes kötelezettségvállalásai teljesítésével, egyebek mellett az urándúsítás területén.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) szeptember 19-én engedélyezte az úgynevezett snapback mechanizmust. Ez olyan jogi eljárás, amely lehetővé teszi, hogy visszaállítsák az ENSZ által korábban elrendelt büntetőintézkedéseket, ha az érintett fel megszegi a kötelezettségvállalásait.
A testület mindazonáltal pénteken szavaz arról az Oroszország és Kína által előterjesztett javaslatról, amely lehetővé tenné, hogy a büntetőintézkedések visszaállítását hat hónappal elhalasszák.
(MTI)
