Az ENSZ Biztonsági Tanácsa pénteken engedélyezte az Irán elleni szankciók visszaállítását. Az intézkedést augusztus végén kezdeményező Párizs, London és Berlin határozottabb elköteleződést vár Irántól az atomprogramja kapcsán. A döntés utolsó pillanatban történő megegyezés esetén a jövő hét végéig leállítható.
"Minden eszközzel megpróbáltunk alternatívát találni a ’snapback mechanizmus’, azaz a szankciók visszaállítása helyett" - mondta Jérome Bonnafont francia ENSZ-nagykövet.
A snapback mechanizmus olyan jogi eljárás, amely lehetővé teszi, hogy visszaállítsák az ENSZ által korábban elrendelt büntetőintézkedéseket, ha az érintett fel megszegi a kötelezettségvállalásait.
"Nem volt más lehetőségünk, mint lefolytatni a snapback eljárást, amelynek értelmében a BT ellentétes döntése híján szeptember 28-án visszaállnak a testület által 2025 előtt meghozott szankciók" - tette hozzá a nagykövet. Bonnafont hozzátette, hogy ezzel együtt továbbra is érvényben marad a három európai ország javaslata a tárgyalásos megoldásra.
2025-ben Franciaország, Nagy-Britannia, Németország, az Egyesült Államok, Oroszország és Kína megkötötte Iránnal az iráni nukleáris fejlesztési program korlátozásáról és ellenőrzéséről szóló megállapodást (Közös Átfogó Akcióterv, angol rövidítéssel JCPOA), amelyben Irán vállalta, hogy a szankciók feloldása fejében korlátozza atomprogramját. A megállapodást az ENSZ 2231. határozata léptette érvényre, és október közepén jár le.
Donald Trump amerikai elnök első mandátuma idején, 2018-ban kiléptette országát a szerződésből és visszaállította az Egyesült Államok által elrendelt büntetőintézkedéseket. Irán ezt követően felhagyott egyes kötelezettségvállalásai teljesítésével, egyebek mellett az urándúsítás területén. Irán a nyugati országok gyanúja szerint atomfegyverre kíván szert tenni, amit Teherán tagad, és védelmezi a polgári célú atomprogramhoz való jogát.
Tárgyalások és számos figyelmeztetés után, néhány héttel a 2231. határozat által ratifikált megállapodás lejárta előtt Franciaország, Nagy-Britannia és Németország augusztus végén elindította a snapback eljárást, amelynek keretében 30 napon belül vissza lehet állítani a szankciókat.
A 2231. határozat értelmében a BT-nek pénteken benyújtott dokumentum formálisan a szankciók feloldásának fenntartását javasolta. Az elfogadásához szükséges kilenc szavazat helyett azonban csak a tanács négy tagja - közöttük Oroszország és Kína - támogatta. Kilencen ellene szavaztak, és két ország tartózkodott.
Irán állandó ENSZ-képviselője pénteken "elsietettnek, fölöslegesnek és jogellenesnek" nevezte a biztonsági tanácsi szavazást.
"Irán nem ismer el semmilyen megvalósítandó kötelezettséget" - jelentette ki a BT előtt Amír Szaid Iravani, "politikai nyomásgyakorlásnak" minősítve az intézkedést.
A szavazás után Izrael felszólította a világot: ne engedje meg soha, hogy Irán atombombára tegyen szert.
"Az iráni atomprogram nem békés célokat szolgál. Egy atomfegyverrel rendelkező Irán azt jelentené, hogy a legveszélyesebb rendszer a legveszélyesebb fegyverrel rendelkezne, ami aláásná a világ stabilitását és biztonságát" - írta az X közösségi portálon Gideon Szaár izraeli külügyminiszter.
"A nemzetközi közösség célja nem változhat: örökre meg kell akadályozni, hogy Iránnak atomkapacitásai legyenek" - tette hozzá a miniszter, akinek az országa júniusban megtámadta Iránt és tizenkét napos háborút vívott vele, hogy - az izraeli vezetés szerint - a lehető legtöbb iráni nukleáris és ballisztikus kapacitást megsemmisítse.
(MTI)
Korábban írtuk: Iráni külügyminiszter: korrekt ajánlatot terjesztettünk elő az ENSZ-szankciók újbóli bevezetése ellen
