A Karol Nawrocki lengyel elnök részvételével rendezett szertartáson örök nyugalomra helyezték szerdán a varsói katonai székesegyház kriptájában az 1940-ben a szovjet Belügyi Népbiztosság (NKVD) által elkövetett katyni népirtás 15 lengyel áldozatának földi maradványait.
A szertartást Lengyelország szovjet megtámadásának 86. évfordulóján szervezték. Lengyelországot a második világháború elején, 1939. szeptember 1-jén Németország, szeptember 17-én pedig a Szovjetunió támadta meg.
Karol Nawrocki a gyászszertartáson aláhúzta: a katyni népirtás nem következett volna be, ha a világ korábban "odafigyelt volna arra, milyen fenyegetést jelent az a kialakulóban lévő ideológia, amely világszerte terjedt azok támogatásával, akik az Isten és keresztény értékek nélküli világot akarták". Az elnök felidézte: a Szovjetunió éveken át elhallgattatta a tömeggyilkosságokról szóló információkat, mindazonáltal "a Katynról szóló igazság fennmaradt", és most "a szabad és független Lengyelország alapkövévé kell, hogy váljon". A keddi szertartás "a tragikus üzenete ellenére konkrét feladatok elé állítja" a lengyeleket, akiknek "nem szabad bedőlniük a szovjet ideológiának és a dezinformációnak" - hangsúlyozta Nawrocki.
A katyni áldozatok maradványait a lengyel állami jelképekkel ellátott urnákban helyezték el a szentély kriptájában. Azokról a koponyákról és csontdarabokról van szó, amelyeket a lengyel szakértők korábban a katyni vérengzés helyszínein exhumáltak, és amelyek genetikai vizsgálatát a totalitárius diktatúrák bűntetteivel foglalkozó lengyel Nemzeti Emlékezet Intézete végezte el az utóbbi években. Tizenkét áldozat maradványait 1991-ben a mai Ukrajna területén fekvő Harkivban hantolták ki, három, más temetési helyekről származó koponyát eddig a varsói Katyni Emlékmúzeumban őriztek.
Az 1940 tavaszán Joszif Sztálin szovjet diktátor és a legfelső szovjet pártvezetés utasítására végrehajtott, több helyszínen, köztük a katyni erdőben, összefoglalóan katyni népirtásnak nevezett vérengzés során több mint 21 ezer lengyel hadifoglyot - hivatásos és tartalékos tiszteket -, valamint civileket gyilkoltak meg. Köztük volt a magyar Korompay Emánuel, a varsói egyetem lektora és a magyar családból származó, de már Lengyelországban született Oskar Rudolf Kuehnel is.
A Harkivban kivégzett Korompay Emánuel jelképes nyughelyét 2022-ben Varsó legnagyobb szentélye, az Isteni Gondviselés Temploma területén létesített nemzeti panteonban avatták fel. Kedden pedig a balti-tengerparti Szczecin városában emlékfát ültettek Korompay emlékére, az ünnepségen részt vett Wieslaw Smigiel helyi érsek és Kertész Péter Nándor gdanski magyar főkonzul.
(MTI)
