Fehéroroszország erővel deportálta az Egyesült Államok vezetésével megkötött megállapodás után szabadlábra helyezett politikai foglyokat - mondta pénteken a litván fővárosban Szvjatlana Cihanouszkaja fehérorosz ellenzéki vezető.
Fehéroroszországban csütörtökön ötvenkét politikai foglyot engedtek szabadon az Egyesült Államok által nyélbeütött alku értelmében, amelynek részeként feloldottak a Belavia fehérorosz állami légitársaságot sújtó szankciókat.
"Természetesen örülünk, hogy az embereink szabadok, de legyünk őszinték, ami tegnap történt, nem valódi szabadság. Erőszakkal toloncolták ki őket" - jelentette ki Szvjatlana Cihanouszkaja pénteki sajtótájékoztatóján.
Ötvenegyen távoztak kényszerűen Litvániába - közölte Anatol Ljabedzka, Cihanouszkaja munkatársa az AP amerikai hírügynökségnek.
A Reuters hírügynökségnek nyilatkozó volt foglyok közül többen azt mondták, hogy nem akartak külföldi távozni, különös tekintettel arra, hogy amúgy is hamarosan szabadultak volna.
Franak Vjacsorka, Cihanouszkaja tanácsadója szerint a csütörtökön elengedett politikai foglyok mintegy felének a büntetése már majdnem lejárt, így nemsokára amúgy is visszanyerték volna szabadságukat.
Az egyik fogoly, a 69 éves Mikalaj Sztatkevics volt elnökjelölt nem volt hajlandó Litvániába menni és megpróbált visszatérni Fehéroroszországba, de a határőrök megakadályozták őt ebben - közölte Ljabedzka.
Sztatkevics, aki Lukasenka "történelmi" ellenfelének számít, egy ideig a senki földjén tartózkodott, majd a belorusz biztonságiak a fehérorosz határátkelő felé vezették - mondta Ljabedzka. Tartózkodási helye jelenleg ismeretlen - közölte Cihanouszkaja.
Sztatkevics felesége, Marina Adamovics pénteken az AFP francia hírügynökségnek azt mondta, hogy nincs híre a férjéről, miután az visszatért fehérorosz területre.
"Ez volt számára az egyetlen lehetséges cselekedet ebben a helyzetben" - mondta, hozzátéve, hogy véleménye szerint nem szabadlábra helyezésről, hanem erőszakos kitoloncolásról volt szó.
1999 óta Sztatkevics összesen több mint tizenkét évet töltött börtönben Fehéroroszországban. Utoljára 2020-ban vették őrizetbe. Később tizennégy évi börtönre ítélték, két és fél éven át teljes titokban tartották fogva.
Marija Kolesznyikova, a 2020. évi tömegtüntetések egyik fő vezetője szintén szembeszegült az erőszakos deportálással 2020 szeptemberében. Az ukrán határra szállítottak, ahol rövid időre kitört a biztonságiak gyűrűjéből, összetépte az útlevelét és visszament Fehéroroszországba. Később összeesküvéssel kapcsolatos vádak címén tizenegy évi börtönre ítélték.
"Minden szabadlábra helyezettnek joga van eldönteni, hogy marad vagy elmegy" - jelentette ki Cihanouszkaja pénteken Sztatkevics esetére utalva.
A csütörtökön elengedett foglyok között volt Igar Loszik, az amerikai alapítású Szabad Európa Rádió/Szabadság Rádió újságírója, valamint más újságírók és bloggerek, továbbá az Európai Unió egy alkalmazottja, szakszervezeti vezetők és tizennégy külföldi állampolgár.
Cihanouszkaja közölte, hogy a szabadlábra helyezett foglyoktól elkobozták az útlevelüket, és a biztonsági szervek ideiglenes A4-es papírokkal látták el őket a szabványos személyi okmányok helyett.
Franak Vjacsorka elmondta az AP-nek, hogy míg a kiszabadultak többsége normális fizikai és lelki állapotban volt, néhányan sürgős orvosi ellátásra szorultak.
A fehérorosz Vjaszna (Tavasz) Emberi Jogi Központ szerint majdnem 1200 politikai fogoly van továbbra is rácsok mögött Belaruszban.
(MTI)
