Hszi Csin-ping kínai államfő csütörtökön Lhászában személyesen vett részt a Tibeti Autonóm Terület létrehozásának 60. évfordulóján rendezett ünnepségen - jelentette a kínai állami média. Most először jelent meg a kínai legfelső vezető Tibetben ilyen évfordulós rendezvényen.

A beszámolók szerint Lhászában, a Potala-palota előtti téren mintegy húszezer helyi tisztségviselő és helyi lakos ünnepelt, vörös zászlókat lengetve, és a kínai himnuszt énekelve. A tizenhárom emeletes, ezerszobás lhászai Potala-palota egykor a tibeti buddhizmus szellemi vezetője, a dalai láma téli rezidenciájaként szolgált.

Hszi Csin-ping felszólalásában úgy fogalmazott: Tibet sajátosságai miatt a helyi adottságokra építve kell előmozdítani a gazdasági fejlődést. Prioritásként jelölte meg a mezőgazdaságot és az állattenyésztést, a tiszta energiát, a nyersanyag-feldolgozást, a modern szolgáltatásokat, valamint a kulturális-turisztikai ágazatot. Kiemelte a nagyberuházások - köztük a Szecsuant Tibettel összekötő vasútvonal - jelentőségét. A környezetvédelemről szólva kijelentette: "meg kell őrizni Tibet ökológiai szerepét". Hozzátette: folytatják a tavalyi földrengés sújtotta Dingri járás újjáépítését.

Az eseményen Vang Hu-ning, a kínai pártvezetés negyedik számú politikusa hangsúlyozta: Tibet mindig is Kína elidegeníthetetlen része volt, és Peking nem tűr meg semmiféle beavatkozást az ország belügyeibe. Hozzátette: minden olyan törekvés, amely az ország szétszakítására vagy Tibet stabilitásának megingatására irányul, eleve kudarcra ítéltetett.

Tendzin Gjaco, a 14. dalai láma ötévesen lett a tibeti buddhisták vezetője. 1950 novemberében vette át a hatalmat, röviddel azután, hogy Kína "felszabadította" Tibetet, és alá kellett írnia a szerződést Tibet visszatéréséről a "Nagy Hazához". Miután a kínai hatóságok hozzáfogtak a hagyományos tibeti társadalmi és vallási struktúra felszámolásához, 1959-ben felkelés robbant ki, amelyet Peking elfojtott. A dalai láma ezt követően Indiába menekült, és Dharamszalában megalapította az emigráns tibeti kormányt. Bár Kína ma is szeparatizmussal vádolja, ő következetesen azt hangoztatja: nem Tibet elszakadását, hanem szélesebb autonómiát kíván elérni. 2011-ben bejelentette visszavonulását a politikai vezetéstől, ugyanakkor a tibeti közösség szellemi vezetője maradt.

Miközben Peking a térség gazdasági fejlődését hangsúlyozza, a nyugati országok rendszeresen bírálják Kínát a tibetiek emberi jogainak megsértése miatt.

(MTI nyomán)