Megszüntetnék Romániában a magánnyugdíj-megtakarítások egy összegben történő felvételének lehetőségét, az erről szóló törvénytervezetet pénteki ülésén első olvasatban tárgyalta a bukaresti kormány.

A tervezet hatályba lépése esetén a nyugdíjba vonuló alkalmazottak a magánnyugdíjalapok által kezelt megtakarításuk legfeljebb 25 százalékát vehetik fel egy összegben, a többit pedig a szociális minimálnyugdíjnak megfelelő (jelenleg 1281 lej = 100 ezer forint) havi részletekben kaphatják meg, legfeljebb tíz évre elosztva. A magánnyugdíj csak akkor haladhatja meg a szociális minimálnyugdíj összegét, ha a jogosultnak nagyobb megtakarítása gyűlt össze a magánnyugdíjalapoknál, mint amit tíz évre elosztva ki lehet fizetni. A kedvezményezett korábbi elhalálozása esetén örökösei kapnák meg nyugdíjmegtakarításának kifizetetlen részét.

Akinek a magánnyugdíjalapnál összegyűlt megtakarítása nem éri el a szociális minimálnyugdíj 12-szeresét (vagyis kevesebb mint egy év alatt kifizethető), az továbbra is egy tételben felveheti a teljes összeget.

A tervezet által bevezetendő másik lehetőség az életjáradékként fizetendő magánnyugdíj, amelynek összegéről a járandóság folyósítására kiválasztott magánnyugdíj-pénztár köt megállapodást a megtakarítás birtokosával. Az életjáradékról szóló megállapodásoknak több változata lehetséges, beleértve azt is, hogy a kedvezményezett elhunyta esetén özvegye számára fizessék tovább életjáradékként a magánnyugdíj egy bizonyos hányadát.

A bukaresti kormány indoklása szerint a törvény egy régóta fennálló joghézagot hivatott orvosolni azáltal, hogy bevezeti a - nyugdíjalapoktól elkülönülő, csak a kifizetésekkel foglalkozó - magánnyugdíj-pénztárak rendszerét. Másfelől a jogszabály a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát is biztosítja, tekintettel arra, hogy az utóbbi években megsokszorozódtak a magánnyugdíjalapokból egy tételben felvett összegek (míg 2011-ben csak 1,6 millió lejt tettek ki, 2024-ben már 548 millió lejre emelkedtek), Romániában pedig a 2030-as évtizedben éri el a nyugdíjkorhatárt a legnépesebb, 1966 után született korosztály - olvasható az indoklásban.

A tervezet kidolgozásánál, a tízéves kifizetési időszak meghatározásánál a kormány azt vette figyelembe, hogy Romániában a várható átlagos élettartam 75,1 év (nőknél 79,2, férfiaknál 71,3 év), a nyugdíjkorhatár pedig 65 év. A jelenlegi jogszabályok szerint a magánnyugdíj-megtakarításokat egy összegben lehet felvenni Romániában, vagy legfeljebb öt év alatt kell a nyugdíjalapnak egyenlő havi részletekben kifizetnie.

Romániában 2008-ban vezette be a "három pillérű" nyugdíjrendszert, amelynek értelmében a 35 év alatti alkalmazottaknak a bérükből visszatartott, a bruttó 25 százalékát kitevő nyugdíjjáruléknak egy törvény által meghatározott részét (2024. január elseje óta a bruttó 4,75 százalékát), egy általuk kiválasztott magánnyugdíjalaphoz kell irányítaniuk ("második pillér"), míg a fennmaradó rész (a bruttó 20,25 százaléka) továbbra is az állami nyugdíjpénztárhoz ("első pillér") kerül.

A nyugdíjárulék egy részének magánnyugdíjalaphoz történő irányítását a 35 és 45 év közöttiek számára önkéntes alapon tették lehetővé a törvény hatályba lépésekor.

A román nyugdíjrendszer "harmadik pillére" a fakultatív magánnyugdíj-biztosítás, ami a járulékbefizetéstől független, a biztosítók és ügyfeleik közti megállapodások által szabályozott, önkéntes megtakarítási lehetőség.

Idén februárban 8,3 millió román állampolgárnak volt kötelező magánnyugdíj-megtakarítása.

(MTI)