A cseh lakosság több mint fele egy konfliktus esetén hajlandó lenne aktívan bekapcsolódni az ország védelmébe, fegyverrel a kezében a megkérdezettek 28 százaléka harcolna - derül ki a STEM közvélemény-kutató intézet országos felméréséből.

A felmérést június 12-e és június 26-a között készítették 1059 felnőtt megkérdezésével.

A lakosság egynegyede támogatja a kormány döntését, hogy a jövőben 3, majd 5 százalékra növeljék a védelemre fordított kiadásokat.

Fegyverrel védené Csehországot a lakosság 28 százaléka, a fegyveres harcot támogató logisztikába, a katonai számítógépes rendszerek kezelésébe és az egészségügybe az emberek 53 százaléka lenne hajlandó bekapcsolódni.

"A felmérés kimutatta, hogy a lakosság több mint fele hajlandó lenne valamilyen módon bekapcsolódni az ország védelmébe" - jelentette ki Jirí Táborsky, a STEM elemzője. A fegyveres harcot többnyire a férfiak és a fiatalabbak vállalnák.

Az egyhónapos önkéntes katonai kiképzést a 18 és 29 év közötti férfiak 14 százaléka vállalná.

A hivatásos cseh hadseregnek az év elején 24 ezer tagja volt, az aktív tartalékosok száma pedig 4521. A védelmi tárca szerint 2030-ra 30 ezerre kellene növelni a hadsereg hivatásos katonáinak számát, és 10 ezerre az aktív tartalékosokét. Karel Rehka vezérkari főnök azt nyilatkozta, hogy Csehországnak a NATO-tagságból eredő kötelezettségei teljesítésére 37 500 katonára lenne szüksége.

Ami a védelmi kiadásokat illeti, a lakosság 25 százaléka támogatja a kormány döntését, hogy a jövőben a GDP 3, majd 5 százalékára növeljék a védelemre fordított kiadásokat, a lakosság egyharmada szerint pedig elegendő a jelenlegi két százalék. A többiek nem nyilvánítottak véleményt.

A megkérdezettek 44 százaléka úgy vélte, hogy Csehországnak egyértelműen a Nyugathoz kell tartoznia, 52 százalék szerint a Kelet és a Nyugat közt kellene maradni, míg 4 százalék a keleti orientációt támogatná.

(MTI)