Az Európában illegálisan tartózkodó Európai Unión kívüli állampolgároknak jelenleg mindössze 25 százalékát toloncolják ki a hatóságok - hívta fel a figyelmet a dán bevándorlásügyi miniszter kedden Koppenhágában, az EU-tagállamok belügy- és bevándorlásügyi minisztereinek informális találkozóján, amelyen a többi között az unión kívüli országokban létesítendő "visszatérítő központokról" egyeztettek.
Kaare Dybvad azt mondta, hogy az illegálisan az EU területén tartózkodók számos olyan erőforrást vonnak el, amelyet a törvényesen az uniós tagállamok valamelyikében élőkre lehetne fordítani.
"Ez nem pusztán biztonsági ügy az EU számára, hanem a társadalmi kohézió, illetve az uniós intézmények megbízhatósága szempontjából is lényeges" - jelentette ki. Úgy fogalmazott, hogy "az európai menekültrendszer nem működik, innovatív megoldásokra van szükség".
Magnus Brunner, az Európai Bizottság belügyi és migrációs kérdésekért felelős tagja a maga részéről a nagyobb rugalmasságot és gyorsaságot sürgetett a menedékkérelmek elbírálása során.
Thánosz Plevrísz görög bevándorlásügyi és migrációs miniszter a találkozó előtt a sajtónak elmondta, Görögországban a jövőben kettőtől öt évig terjedő börtönbüntetés vár azokra a bevándorlókra, akik a menedékkérelmük elutasítása után nem hagyják el az országot. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy egy új törvény értelmében bűncselekménynek számít, ha valaki a menedékkérelmének elutasítása után sem hagyja el az országot.
"Az üzenet világos: ha illegálisan tartózkodsz az országban, két lehetőséged van: börtön vagy távozás" - fogalmazott a miniszter, aki egyúttal szorgalmazta a hazatelepítéseket is. Ezekkel összefüggésben úgy vélte, nagyon fontos, hogy Brüsszel támogatást nyújtson azon harmadik országoknak, amelyek visszafogadják állampolgáraikat.
A keddi találkozón részt vett Alexander Dobrindt német belügyminiszter is, aki elmondta, fel fogja vetni az EU-n kívüli visszatérítési központok lehetőségét a többi tagországnak, hozzátéve, hogy elképzelése szerint a központok létesítéséért az uniós tagállamok egy kisebb csoportja lenne felelős.
Mint kiemelte, a központok célja az elutasított menedékkérők mihamarabbi hazaszállítása lenne, és lát lehetőséget arra is, hogy ezeket a helyszíneket - a partnerországokkal közösen - Európán kívül alakítsák ki.
Az ügyben elképzelhetőnek mondta az uniós szintű kezdeményezést, azonban nem zárta ki az egyes tagországok közötti összefogást sem.
Dobrindt már a múlt héten asztalhoz ült osztrák, francia, dán, lengyel és cseh kollégájával, és a migrációs jogszabályok szigorítását, illetve a kitoloncolások felgyorsítását szorgalmazta.
Gerhard Karner osztrák belügyminiszter a menedékkérelemmel kapcsolatos eljárás Európán kívüli elindítása mellett szállt síkra, valamint úgy vélte, az EU külső határira nehezedő nyomás enyhítése érdekében a visszatérítési központokat szintén Európán kívül kell kialakítani.
(MTI)
