Joe Biden korábbi amerikai elnök határozottan visszautasította a republikánusok vádjait, miszerint nem ő hozta meg a hivatali idejének végén kiadott kegyelmi döntéseket. A New York Times-nak adott interjújában kijelentette: „Minden döntést én hoztam meg”, és az autopen – egy aláírást másoló gép – használatát csupán praktikus okokból rendelte el, mert egyszerre sok kegyelmi iratot kellett aláírni.
Így gúnyolódott Trump elődjével a közösségi oldalán
A republikánusok – élükön Donald Trumppal – azt állítják, hogy Biden stábja saját hatáskörben döntött kegyelmekről, és az elnök állapota nem tette lehetővé hivatala ellátását. Biden ezzel szemben határozottan cáfol, sőt, Trumpot és a Republikánus Pártot hazugnak nevezte. Külön kiemelte, hogy minden esetben szóban hagyta jóvá a kegyelmi kérelmeket, mielőtt a stábja előkészítette az aláírásokat. Az e-mailek szerint a Fehér Ház gondosan dokumentálta az elnök szóbeli döntéseit, mielőtt azokat autopennel hitelesítették.
A volt elnök mintegy 4000 szövetségi elítélt büntetését enyhítette, többek között nem erőszakos kábítószeres bűncselekmények miatt elítéltekét, valamint életfogytiglanra változtatta 37 halálra ítélt sorsát. Az utolsó napon előzetes kegyelemben részesítette több családtagját és olyan közszereplőket is – például Mark Milley tábornokot vagy Anthony Faucit –, akiket Trump várhatóan célkeresztbe vett volna.
A republikánusok különösen ezeknek az utolsó pillanatban hozott döntéseknek az érvényességét kérdőjelezik meg. Trump azt állítja, Biden nem is tudott róluk, de a most nyilvánosságra került dokumentumok és a volt elnök interjúja ezt cáfolni látszanak. Biden szerint tudatosan védte meg azokat, akiket fenyegetett egy politikailag motivált igazságszolgáltatás, hozzátéve: mindenki tudja, mennyire bosszúálló Trump.
Az interjúból az is kiderül: volt olyan ügy, amelyben Biden meggondolta magát. Don Siegelman, Alabama volt kormányzója eredetileg kegyelmet kapott volna, de végül Biden visszavonta a döntést, mondván: már szabadlábon van, és nem fenyegeti további jogi veszély. Ezzel szemben például Ernest Cromartie, egy dél-karolinai politikus kegyelemben részesült – egy közeli szövetséges, James Clyburn képviselő kérésére. Biden ezt nyíltan vállalta: „egyetértettem Jimmel, és kegyelmet adtam neki.”
Emlékezetes, Joe Biden december elején teljes és feltétel nélküli kegyelmet adott fiának, Hunter Bidennek, ami alapján még csak vádat sem lehet emelni ellene semmilyen ügyben. A kegyelmi döntésre azután került sor, hogy Donald Trump megnyerte az elnökválasztást, aki korábban ígéretet tett arra, hogy megválasztása esetén felelősségre vonják Hunter Bident. Hasonlóan nagyvonalúan utoljára Gerald Ford járt el, aki elődjének, a Watergate-botrányba belebukó Richard Nixonnak adott általános kegyelmet 1974-ben.
Biden a fiának adott kegyelem után indult be, még mindig csak decembert írtunk, amikor bejelentette, hogy 1500 amerikai elítélt büntetését enyhítette, további 39-nek pedig megkegyelmezett. Alig telt egy hét, jött az újabb bejelentés: 40 halálraítélt közül 37-nek életfogytiglani börtönbüntetésre változtatta az ítéletét, amivel már Donald Trumpnál is kihúzta a gyufát. A január 20-án a Fehér Házba visszatérő politikus saját közösségi oldalán támadta az újabb kegyelmi döntést, a halálbüntetéstől megmenekült raboknak pedig csak annyit üzent, hogy „menjetek a pokolba”.
Donald Trumpnál minden bizonnyal a kábítószer-bűncselekmények elkövetőivel szemben hozott enyhítés is kicsapja a biztosítékot, ugyanis a kampányában többször is a kábítószer-kereskedők halálra ítélését szorgalmazta.
(NYT - Index nyomán)
