Karin Prien német oktatási miniszter dán mintára 30–40 százalékos felső korlátot javasol a migrációs hátterű tanulók arányára az osztályokban. A cél a nyelvi integráció és a tanítás színvonalának megőrzése - írja a Makronóm.
Karin Prien oktatási miniszter kijelentette, hogy Németországban továbbra is az alkotmány az irányadó, nem az iszlám. A politikus a német nyelv elsőbbségét hangsúlyozta, és dán mintára 30-40 százalékos felső határ bevezetését javasolta a migrációs hátterű gyermekek iskolai osztályokban való arányára, tekintettel arra, hogy némely hazai oktatási intézményben ez a mutató 90 százalék.
Prien szerint a gyermekeknek már iskolakezdés előtt tudniuk kell németül, ezért országos szintű nyelvi és fejlődési teszteket terveznek a négyévesek számára.
Életkép egy berlini migránsiskolából, ahol még a fehérek sem németek (fotó: Fabrizio Bensch / Reuters)
Bár a bevándorlóktól származó tanulók integrációját sürgeti, a helyi lakosság nevelési problémáira is rámutatott, és több szülői felelősségvállalást sürgetett. A javasolt intézkedések bevezetése azonban tartományi hatáskörbe tartozik, így azok csak közös megállapodással valósulhatnak meg.
A CDU-s Prien álláspontja azt az asszimilációs megközelítést erősíti, miszerint a befogadó ország normái, nyelve és alkotmánya dominál. Ez szembemegy azzal a sok országban – nevezetesen Svédországban vagy Hollandiában – korábban követett multikulturális modellel, amely a kulturális sokszínűséget nagyobb mértékben tolerálta, sőt még ösztönözte is. A német javaslat az európai integrációs stratégiák újragondolását sürgetheti. A migrációs nyomás következtében ugyanis egyre több tagállamban válik kérdésessé az iskolák befogadókapacitása. A keretszámjavaslat precedenst teremthet más országok számára is, amelyek hasonló demográfiai kihívásokkal küzdenek, mint Franciaország vagy Belgium.
A jövőre tekintettel az a kérdés, hogy miként lehet biztosítani a tanítás minőségét és a társadalmi kohéziót egyszerre anélkül, hogy azok diszkriminációs vádakat vonnának maguk után. A migrációs háttér alapján történő kvótázás komoly jogi és alapjogi vitákat vet fel.
A német oktatási miniszter által említett dán szabályozás sem országos szinten határoz meg egy maximált létszámot, hanem városi szintű felső határról van szó, amelynek a mértékéről a helyi önkormányzatok döntenek.
Ennek szigorítását leginkább a nagyon korlátozó bevándorlási politikát szorgalmazó dán szociáldemokraták képviselik, akik 30 százalékos felső határt követelnek iskolánként. Ez a korábbi gyakorlat szigorítása lenne: Dániában ugyanis 2018-ban a kormány bevezette a Fair and Realistic integrációs tervet, amely meghatározza, hogy az óvodákban és az iskolákban nem lehet több mint 30 százalék a nem nyugati migráns vagy kettős állampolgár, amit akkor célként, és nem jogi kötelezettségként határoztak meg. Míg ez a 2018-as szabályozás inkább egy politikai irányelv volt helyi végrehajtással, addig a jelenlegi javaslat a komplexebb, központilag szabályozott, integrációs mechanizmusokra, jogi és társadalmi következményekre fókuszáló rendszeren alapul.
Integrálni akarnak, mégis "diszkrimináció" lehet
Az EU Alapjogi Chartája alapján minden gyermeknek joga van az oktatáshoz, az etnikai vagy származási alapú diszkrimináció pedig tilos. A mégis ezt előirányzó és bevezetendő javaslatok tehát potenciálisan ellentétbe kerülhetnek ezekkel az elvekkel, így uniós szinten is figyelmet kaphat, akár az Európai Bizottság, akár az Európai Bíróság felől.
Prien kijelentései azonban jól tükrözik a német és a szélesebb értelemben vett európai társadalmakban a migráció témájában tapasztalható polarizációt. Ez a politikai mozgásokat is befolyásolhatja: a jobboldali, identitáspolitikát hangsúlyozó pártok számára megerősítést, míg a baloldali és liberális erők számára komoly kritikát és ellenállást indukálhat. Amennyiben Németország sikeresen alakít ki egy felső határt magában foglaló működőképes modellt, az mintát adhat más tagállamoknak is. A dán megoldás említése is arra utal, hogy Európában elindult egy egymás tapasztalataiból építkező politikaalkotási folyamat az integráció és az oktatás terén.
"Az EU vagy Kövér László büntetne előbb?"
És ha én cigány kvótát, szegregált oktatást szorgalmaznék itthon, akkor a kettős mérce jegyében ki büntetne előbb: az EU vagy Kövér László? Pedig "régi migránsaink" integrációja ugyanolyan csőd, mint a mostani kontinenshódítóké.https://t.co/EeETBqx8dr
— Novák Előd (@novak_elod) July 11, 2025
