Hosszú betegséget követően 78 éves korában elhunyt Clark Olofsson svéd bankrabló, akinek nevéhez a Stockholm-szindróma fűződik - közölte csütörtökön a Dagens ETC svéd hírportál az egykori bűnöző családjára hivatkozva.

Olofsson, akit bűncselekmények egész sora - többek között rablás, gyilkossági kísérlet, kábítószer-kereskedelem és testi sértés - miatt marasztaltak el, életének több mint felét börtönben töltötte. Életútjáról Clark címmel 2022-ben Netflix-sorozat is készült.

Mindenekelőtt az 1973. augusztus 23-án a stockholmi Kreditbanken pénzintézetben elkövetett bankrablás kapcsán vált ismertté. Tettestársa, a "Janne" néven ismert Jan-Erik Olsson kábítószer hatása alatt négy túszt - egy férfit és három nőt - ejtett a bankban, majd 3 millió svéd korona mellett Olofsson elengedését követelte a börtönből. A hatóságok eleget tettek a követelésnek, és Olofsson csatlakozhatott cinkosához a Kreditbanken pénzintézetben. A túszdrámát akkoriban élőben közvetítette a svéd televízió.

Az akkori túszok egyike, Kristin Enmark, a történtekről "Én lettem a Stockholm-szindróma" címmel írt könyvében úgy fogalmazott, hogy a megmentőjét látta Olofssonban. "Azt ígérte, gondoskodik arról, hogy ne essen bántódásom, én pedig úgy határoztam, hogy hinni fogok neki" - írta. "23 éves voltam, és féltettem az életem" - tette hozzá.

Enmark a túszdráma során több alkalommal is telefonon beszélt a hatóságok képviselőivel, megdöbbentve a nyilvánosságot azzal, hogy védelmébe vette a bankrablókat. "Egyáltalán nem tartok Clarktól és a másik pasastól. Tudják, mitől félek? Hogy a rendőrség bántani fog minket, hogy megostromolja a bankot" - mondta Enmark telefonon az akkori svéd miniszterelnöknek, Olof Palménak. "Akár hiszi, akár nem, egész kellemesen töltjük az időt" - tette hozzá.

A túszdráma a hatodik napon ért véget azzal, hogy a rendőrség léket fúrt a bank tetőszerkezetébe, és könnygázt engedett be az épületbe. Olsson és Olofsson megadták magukat, foglyaik pedig kiszabadulhattak, később azonban nem akartak tanúvallomást tenni fogvatartóik ellen.

Szakértők azóta is vitatják, hogy a Stockholm-szindróma tényleges pszichiátriai állapot-e. Egyesek azzal érvelnek, hogy védekező mechanizmusról van szó a traumatikus helyzettel való megbirkózáshoz.

(MTI)